…/2018. (…) határozat melléklete:

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Martonvásár Város Önkormányzata

2018. november 27.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalom

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP). 6

Bevezetés. 6

A település bemutatása. 6

Értékeink, küldetésünk. 10

Célok. 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE). 12

1. Jogszabályi háttér bemutatása. 12

2. Stratégiai környezet bemutatása. 15

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége. 17

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység. 32

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége. 40

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége. 45

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége. 49

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása. 55

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága. 58

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT). 59

1. A HEP IT részletei 60

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése. 60

A beavatkozások megvalósítói 60

Jövőképünk. 61

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT). 65

3. Megvalósítás. 71

A megvalósítás előkészítése. 71

Fokozott hangsúly helyeződik a „család, gyermek”védelmi rendszerekre Szociális és szociálpolitikai ellátó rendszerek Gyermekvédelmi és egészségügyi ellátó rendszerek Oktatási és foglalkoztatási munkaerő piaci ellátórendszerek struktúráira, beavatkozásaira, szolgáltatási-rendszerének bővítésére, prevencióra. A szegénységből való kilépés egyik legfontosabb feltétele a fizetett munka. (Még az alacsony keresetek is jobban segítenek). 71

A megvalósítás folyamata. 71

Monitoring és visszacsatolás. 73

Nyilvánosság. 73

Érvényesülés, módosítás. 74

4. Elfogadás módja és dátuma. 76

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Martonvásár Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az Önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

 

 

Martonvásárról, mint varázslatos helyről már a legkorábbi írásos források is elismerően írnak. Virágzó gazdaságról, példás mezővárosról, rendes lakosokról, élénk társadalmi életről számolnak be a régi újságcikkek, helytörténeti források, és azok jegyzetei, akik az évszázadok során megfordultak itt. (Hornyák, 2005.) A Beethoven-kultusz központjaként számon tartott Martonvásár a Brunszvik-kastélyparkról, az itt működő Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének egyedi, hosszú kutatások eredményeként előállított, kiváló minőségű vetőmagjairól nevezetes, majd vált ismertté egész Európában és a világon sokhelyütt.

 

Egy település regionális kapcsolatainak széleskörűségét legfőképp a közlekedési hálózatban elfoglalt helye határozza meg, amely befolyásolja a település megközelíthetőségét. Ez a kapcsolatrendszer nem csak regionális szinten fontos, hanem a környező települések vonatkozásában is. Martonvásár Budapest és Székesfehérvár között félúton, Fejér megyében fekszik. A Martonvásári Járás székhely települése, korábban kistérségi székhely. Hivatalosan nem tartozik a főváros agglomerációjához, a gyakorlatban mégis megérzi annak szinte minden kedvező és káros hatását.

 

Az M7-es autópályáról a Martonvásár-Gyúró lehajtón keresztül közelíthető meg, az M6-os autópálya 8 km-re halad tőle, délkelet-északnyugati irányban kettészeli a 7-es számú országos főút, és a Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal. A martonvásári vasútállomás az elővárosi gyorsvasúthálózat forduló állomása, naponta közel 1500 ember indul munkába vagy iskolába. A városból 9 településre van közvetlen autóbusz járat.

 

Martonvásár népességszáma 1810-ben érte el az ezer, 1862 táján a kétezer, 1920-as években a háromezer, 1970 táján a négyezer főt, napjainkban pedig megközelíti a 6000 főt (a lakónépesség száma 2017-ben 5705 fő). A Brunszvik család az itt lakó magyar lakosság mellé sváb és tót nemzetiségű családokat is telepített. Ez a sokszínűség tette és teszi ma is Martonvásárt széleskörű gondolkodásúvá gazdaságában, kultúrájában, hit- és hétköznapi életében.

 

Az elmúlt évtizedben a lakosságszám lassú, de folyamatos növekedést mutat.

1. számú táblázat - lakónépesség száma az év végén
	Fő	Változás
2007	5558
2008	5613	101%
2009	5616	100%
2010	5670	101%
2011	5690	100%
2012	5742	101%
2013	5603	98%
2014	5616	100%
2015	5540	99%
2016	5592	101%
2017	5705	102%

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

A lakosság öregedési indexe az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb képet mutat. Jelenleg száz 14 év alatti fiatalra 94 idősödő 65 év feletti ember jut a településen.

3. számú táblázat - Öregedési index
	65 év feletti állandó lakosok száma (fő)	0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)	Öregedési index (%)
2001	816	813	100,4%
2008	771	859	89,8%
2009	793	856	92,6%
2010	802	883	90,8%
2011	813	888	91,6%
2012	852	899	94,8%
2013	858	915	93,8%
2014	887	908	97,7%
2015	893	939	95,1%
2016	899	926	97,1%
2017			#ZÉRÓOSZTÓ!

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

Az elvándorlás minimálisan negatív összegű, ami azt jelenti, hogy kicsivel többen költöznek el más településre, mint ahányan újonnan települne be a városba.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás
	élve születések száma	halálozások száma	természetes szaporodás (fő)
2008	71	76	-5
2009	66	68	-2
2010	59	76	-17
2011	74	72	2
2012	58	64	-6
2013	56	99	-43
2014	48	74	-26
2015	50	76	-26
2016	47	106	-59
2017			0

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

A reprodukciós ráta az elmúlt évek többségében negatív értékű volt, vagyis a halálozási adatok felülmúlták az újszülöttek számát, 2012-től ez a tendencia állandósult.

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója. A szántók mellett, mely alapvetően a vetőmag előállítást szolgálja, a szőlő érdemel említést, ami az Etyek-Budai Borvidék része. A mezőgazdaságban jelenleg 5 gazdasági társaság, 5 vállalkozó, 3 főfoglalkozású őstermelő (családi gazdálkodó) és 63 őstermelő tevékenykedik.

A rendszerváltoztatás után az MTA Kísérleti Gazdasága több gazdasági társaságra szakadt, melyek megváltozott tevékenysége folytán csökkent a foglalkoztatottak száma.

Ezzel Martonvásáron nagymértékben átalakult a helyben (62,1%-ról 46,6%-ra csökkent) és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. (27,2%-ról 8%-ra csökkent). Sokan kénytelenek voltak átképezni magukat, hogy a megélhetésüket biztosítsák. Ezzel viszont növekedett a képzett lakosok száma.

A mezőgazdasági termelésben, különösen az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete tudományos eredményeinek hasznosításában napjainkban a Prebázis, a Bázismag és az Elitmag Kft-k, valamint a ma már Martonseed Rt. néven működő erdőháti gazdaság szerepe a meghatározó.

A foglalkoztatottak számát tekintve a másik legfontosabb, meghatározó munkaadó maga az Önkormányzat, valamint 2013-tól a Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatala.

Az Ipari Szövetkezetben és a mezőgazdasági szövetkezet melléküzemágaiban folytattak ipari és építőipari tevékenységet 2000-ig. Azt követően a korábbi telephelyeken kisebb társas vállalkozások telepedtek le, melyek tevékenységi körében a kozmetikai székek előállításától, a gumiipari termékekig sok minden megtalálható.

Nagyobb foglalkoztatók még a településen: az MTA Nyomda és Kiadó, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Martonvásári Mérnöksége, az Alba Volán Zrt. martonvásári telephelye.

Napjainkra átalakultak a gazdasági élet jellemzői. A legtöbb munkaképes korú martonvásári lakos 1-9 főt foglalkoztató kft-kben dolgozik.

Martonvásár infrastruktúrájának kiépítettsége teljes. Az infrastruktúrával való ellátottság szintje eléri – esetenként meghaladja – a hasonló nagyságú városokét. Minden lakóingatlan számára rendelkezésre áll vezetékes víz, szennyvízcsatorna, vezetékes telefon (ADSL), kábeltelevízió (szintén nagy sebességű internet szolgáltatással), elektromos hálózat, földgáz, burkolt út, kommunális hulladékgyűjtés, komposztgyűjtés. A városközponttól és a vasútállomástól távoli utcákból a lakosság rendelkezésére áll helyi járatú autóbusz-közlekedés is. A település előtt álló feladatként a meglevő alaphálózatok minőségének javítása fogalmazható meg.

A település köznevelési intézményei a Brunszvik Teréz Óvoda, a Szent László Katolikus Óvoda, a Martonvásári Beethoven Általános Iskola, a Martonvásári Művészeti Iskola és a Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium. Gimnázium nem található a településen, a diákok a környező településekre (Érd, Kápolnásnyék stb.) illetve nagyobb részben Budapestre járnak. Martonvásáron működik orvosi ellátás, szakellátást a Velence-tavi Kistérségi Járóbeteg Szakorvosi Rendelőintézet és az Ercsiben található Dr. Ercsényi László Egészségház, kórházi kezelést a székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Kórház biztosít. A megfelelő közlekedési kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a településről hiányzó funkciókat viszonylag gyorsan elérhessék a lakosok, bár a kelet-nyugati irányú közlekedés kevésbé megfelelő, mint az észak-déli irányú. Járásszékhelyként az államigazgatás kínálta szolgáltatások széles körben elérhetők a településen.

 

 

Értékeinket Martonvásár történeti és kulturális adottságai és hagyományai adják:

• Brunszvik – Beethoven – Dreher hagyatéknak köszönhetjük a
  • Brunszvik kastély és parkja
  • Brunszvik Teréznek a kisdedóvás területén elért eredményei/ Óvodamúzeum
  • Teleki Blanka hagyaték
  • Beethoven kapcsolata Martonvásárral
  • A Dreherek által létrehozott agrár-mintagazdaság
  • Dreher szeszgyár - sörkereskedés
• Mezőgazdasági hagyományok
  • Kukorica- és búzakutatás, termesztés
• Művészetoktatás és az abból kinövő közösségek
  • Néptánc, népzenei hagyományőrzés
  • Zenei hagyományok: komolyzene és fúvószene
  • Képzőművészek - kézművesek
• Kultúra:
  • Könyvtár és alkotó közösségek
  • Közművelődés, rendezvények, múzeum
• Társadalmi szervezetek
  • Alapítványok
  • Egyesületek
  • Sportegyesületek
  • Közösségek
  • Egyházak
  • Pártszervezetek

 

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

 

Önkormányzat a Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

• az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
• a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
• a diszkriminációmentességet,
• szegregációmentességet,
• a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

 

A HEP helyzetelemző részének célja

 

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

 

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (továbbiakban: HEP IT) tartalmazza.

 

A HEP IT célja

 

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

 

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

 

Martonvásár esélyegyenlőségi programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki utak, közlekedési eszközök és munkahelyek teremtését, valamint törekszünk az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrésére.

 

A városban élő valamennyi polgárnak joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális biztonságot. A szociális ellátások során arra kell törekedni, hogy az igénybevevők életkörülménye, életminősége javuljon, megteremtve a szociális biztonság érvényesülésének feltételeit. Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak. Az ellátás biztosítása során törekedni kell az egyén autonómiájának, képességeinek megtartására, fejlesztésére. Meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb időtartamú családban éléshez, az otthoni környezetben történő ellátáshoz, hogy az egyének minél tovább megszokott környezetükben maradhassanak. Törekedni kell az egyenlőtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebből adódó társadalmi feszültségek csökkentésére. A helyi szociálpolitika feladata, hogy megelőzze az egyén társadalom perifériájára való sodródását.

 

 

 

1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

• a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
• a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

• a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

 

1. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

 

A járások kialakításáról, valamint az egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény rendelkezett a járási hivatalok kialakításáról. A Járási hivatalok hatáskörébe került több, a korábbiakban a jegyző, illetve a helyi Önkormányzat hatáskörébe tartozó támogatási forma. Erre, valamint a jogszabályi változásokra való tekintettel az Önkormányzatunk kötelezettsége abban állt, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson.

 

Önkormányzat a szociális rászorultság esetén nyújtandó települési támogatásokról szóló 29/2015. (XI. 25.) Önkormányzati rendeletében (továbbiakban: helyi rendelet) szabályozza a településen élőknek nyújtott szociális ellátásokat.

A képviselő-testület az Szt-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az Önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek alapján pénzbeli vagy természetbeni formában települési támogatást nyújt. E támogatás keretében az Önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást.

 

Szociális ellátási formák:

• pénzbeli ellátás
• természetbeni ellátás
• szociális alapszolgáltatások

 

Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén

• települési támogatást nyújt

• a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• a lakhatáshoz kapcsolódó hátralékok csökkentéséhez,
• közép- és felsőfokú tanulmányok folytatásához,
• a kiskorú gyermek vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt (a továbbiakban: fiatal felnőtt) táboroztatásához;

• rendkívüli települési támogatást nyújt

• azok részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak,
• az alkalmanként jelentkező többletkiadások fedezésére,
• azok részére, akik a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak; továbbá

• köztemetést nyújt.

A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

 

Önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül nyúltja a település lakóinak. A településen élő családok, egyének problémáit ismerve a Segítő Szolgálat munkatársa életvezetési tanácsokkal segítik a rászorulókat.

Szociális alapszolgáltatások:

• Családsegítő és Gyermekjóléti szolgáltatás
• Családsegítő és Gyermekjóléti Központ/ Készenléti telefonszolgáltatás
• Családi bölcsődei ellátás
• Idősek nappali ellátása
• Házi segítségnyújtás
• Támogató szolgáltatás
• Tanyagondnoki ellátás
• Pszichológiai tanácsadás/szolgáltatás
• Jogi tanácsadás/szolgáltatás

 

A Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatala 2013. év óta az alábbi ellátásokat biztosítja:

• aktív korúak ellátása
• időskorúak járadéka
• ápolási díj (emelt összegű és kiemelt)
• közgyógyellátás (alanyi és normatív formák)
• egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
• gyermektartásdíj megelőlegezése
• otthonteremtési támogatás

 

Az egyes szociális ellátások pénzbeli fedezetét a központi költségvetés biztosítja. Fentieken túl a helyi szinten szabályozott, rászorultságtól függő juttatások teljes egészében az Önkormányzati költségvetést terhelik, illetve az állam mindehhez az állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással járul hozzá azáltal, hogy a szociális normatíva tartalmazza a települési Önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási működési támogatások költségeihez történő állami hozzájárulást.

 

Önkormányzat Képviselő-testületének kapcsolódó rendeletei, határozatai:

• a helyi közművelődési feladatok ellátásáról;
• a helyi adókról;
• a települési adóról;
• a talajterhelési díj helyi szabályairól
• a települési szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról
• a köztemetőkről és a temetkezésről;
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és a bölcsődei ellátás térítési díjáról, valamint igénybevételük rendjéről;
• Martonvásár Város egészségügyi alapellátási körzeteiről;
• az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás körzeteiről;
• Önkormányzat Képviselő-testületének 223/2012. (XII.18.) határozata Martonvásár Város Településfejlesztési Koncepciójának elfogadásáról;
• Önkormányzat Képviselő-testületének 169/2015. (IX.29.) határozata Martonvásár Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának jóváhagyásáról;
• Önkormányzat 96/2015. (V.26.) határozata az Önkormányzat gazdasági programjáról;
• Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció.

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési Önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

 

A vonatkozó dokumentumok és tervek elemzése megtörtént, azok céljaival és eszközeivel hangoltuk össze a készülőt figyelembe vettük a program kialakítása során. A szociális ellátásokról szóló helyi rendeleten kívül különös figyelmet fordítottunk a következőkre:

• Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció,
• Önkormányzat Képviselő-testületének 223/2012. (XII.18.) határozata Martonvásár Város Településfejlesztési Koncepciójának elfogadásáról;
• Önkormányzat Képviselő-testületének 169/2015. (IX.29.) határozata Martonvásár Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának jóváhagyásáról;
• Önkormányzat 96/2015. (V.26.) határozata az Önkormányzat gazdasági programjáról;
• pályázati programok.

 

Említésre méltó Gárdony és Ercsi Rendőrkapitányságainak bűn- és baleset-megelőzési tevékenysége.

 

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

 

2011-ben készült el a Martonvásári kistérség (korábban Ercsi kistérség) közösen megfogalmazott Közoktatási Intézkedési Terve, valamint 2012-ben - az akkori jogszabályi előírásoknak megfelelő - Esélyegyenlőségi Terve, amelyek stratégiai célja az volt, hogy Martonvásár és a kistérség többi települése olyan településekké váljanak, ahol senki sem tapasztal diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést.

A tervek alapelvei:

• Szolidaritás: a települések közösségeinek minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.

• Méltányos és rugalmas elbánás: a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszenek, amelyek elősegítik az érintettek iskolai sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.

 

Az első helyi esélyegyenlőségi program 2013. július 30-án került elfogadásra, amely a korábbi Közoktatási intézkedési terv és Esélyegyenlőségi Terv megfogalmazott céljait magába olvasztotta.

 

A Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás), amelynek székhely települése Martonvásár, továbbá a Társulást alkotó Önkormányzatok a Martonvásári járás teleülései (Baracska, Ercsi, Gyúró Kajászó, Martonvásár, Tordas, Ráckeresztúr, Vál), 2017. december 14. napján elfogadta a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót. A szociális szolgáltatástervezési koncepció a Társulást alkotó települések egészére kiterjedően tárja fel a szociális szolgáltatások jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetséges irányait.

 

További általános elvek: az önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, amely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, a jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítenek egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul.

Kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására:

- halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,

- sajátos nevelési igényű tanulók,

- hátrányos helyzetű tanulók,

- roma kisebbséghez tartozó tanulók.

 

A település humán infrastruktúrája

Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

 

A település oktatási intézményei:

• Brunszvik Teréz Óvoda,
• Szent László Katolikus Óvoda a (a megszűnt Szent László Völgye – Bóbita Óvoda tagintézménye, 2017 óta egyházi fenntartású köznevelési intézmény),
• Martonvásári Beethoven Általános Iskola,
• Martonvásári Művészeti Iskola,
• Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium.

 

Gimnázium nem található a településen, a diákok a környező településekre (Érd, Kápolnásnyék stb.) illetve nagyobb részben Budapestre járnak.

 

Martonvásáron jelenleg 2 felnőtt háziorvosi, 1 gyermek háziorvosi és 1 fogorvosi praxis működik. A háziorvosok munkáját 4 szakasszisztens segíti, valamint a 3 védőnői körzetet 3 védőnő látja el. Betöltetlen praxis a településen nincs. A martonvásári lakosok orvosi szakellátást a Velence-tavi Kistérségi Járóbeteg Szakorvosi Rendelőintézet és esetenként az Ercsiben található Dr. Ercsényi László Egészségház. Kórházi ellátást a székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Kórház biztosít.

 

A központi orvosi ügyeleti rendszert hétköznap rendelési időn túl és hétvégén az International Ambulance Service Kft. biztosítja. A szolgáltatás a Szent László Völgye többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működik, akárcsak a fogorvosi ügyeleti ellátás, amely érdi székhelyen érhető e hétvégéken és ünnepnapokon a Társulásban részt vevő települések lakossága számára.

 

2.3 A települési Önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

 

A településen működő szociális, oktatási és egészségügyi intézményeknek tevékenysége során feltárásra kerültek azok a kritikus pontok, melyek esélyegyenlőség szempontjából beavatkozást, valamint az országos adatgyűjtéseknek köszönhetően az Önkormányzat rendelkezésére állnak azok az adatok, amelyek segítségével kidolgozhatja esélyegyenlőségi programját.

 

Adathiányokkal az alábbi területeken találkoztunk:

Demográfia:

• A népesség iskolai végzettségéről nincs adatközlés;
• A nemzetiségi-, illetve roma lakosságról nincsenek pontos adatok, elsősorban a személyiségi jogok védelmének betartása miatt;
• A fogyatékkal élőkről sincs jelenleg pontos nyilvántartás (létszámuk, milyen fogyatékossággal élnek, nemek aránya, kor szerinti megoszlás, munkaerőpiaci helyzetük, végzettségük)

 

Szociális helyzet:

• Fogyatékkal élőkről, romákról többnyire nincsenek elkülöníthető, számszerű adatok;
• A gyermekes családok esetében csak hozzávetőleges pontossággal lehet tudni, hogy hány szülős családok, mennyi gyermeket nevelnek, mennyi a fogyatékos-, tartósan beteg gyereket nevelők, illetve háztartásban gyerekeken kívül mást eltartók száma, mivel kizárólag csak a Segtő szolgálat által gondozottakról kaptunk információt;
• A nyugellátásban részesülők száma, aránya, megoszlása (öregségi, özvegyi, árva-ellátás).

 

Egészségügy:

• Népegészségügyi szűrésekből, illetve védőoltásokból kimaradtak adatai.

 

Foglalkoztatás:

• A romák és fogyatékkal élők foglalkoztatási mutatói tekintetében semmilyen adattal nem rendelkezünk;
• Szociális-, foglalkozási rehabilitáció, intézményi-, illetve külső szolgáltató által történő foglalkoztatás nincs a településen;
• Nem áll rendelkezésre adat a megváltozott munkaképességű személyekről;
• Nincs adat a település lakóinak jellemző foglalkoztatási ágairól;
• Nincsenek pontos adatok a minimálbéren foglalkoztatottakról és a fekete foglalkoztatásról.

 

Lakhatási helyzet:

• A települési Önkormányzat minimális számú bérlakás állománnyal, azon belül elenyésző számú szociális bérlakással rendelkezik.

 

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

 

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését). A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére

 vonatkozó mutatók messze elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól.

 

Martonvásáron gyakorlatilag egy roma család él, tagjaik alkotnak több különálló háztartást. Állandó munkával és rendszeres jövedelemmel csak néhányuk rendelkezik. Jellemzően nagy számban veszik igénybe a helyi Önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokat, valamint állandó kliensei a Segítő Szolgálatnak.

 

A martonvásári lakosok körében igazi mélyszegénységről nem beszélhetünk. A súlyosabb anyagi problémákkal küzdők jellemzően a sokgyerekes családok, egyedülálló tartósan beteg emberek, továbbá egyedülálló idősek. Ezekre a csoportokra szintén jellemző a nagyon alacsony foglalkoztatottság, az igen alacsony nyugdíjak, továbbá a bármilyen ellátás hiánya (gyakori a tartósan betegek körében, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem teszi jogosulttá őket semmilyen ellátásra, viszont foglalkozás egészségügyi szempontból nem tudnak számukra megfelelő munkát kínálni).

 

A szegénységben élőkre és a romákra is jellemző a nagyarányú közüzemi tartozások felhalmozódása, azonban meg kell jegyezni, hogy ez sok más családnak is problémát okoz. Sokuknál előre fizetős mérőóra került felszerelésre, de olyan is előfordult, akinél nem fizetés miatt megszüntették a közüzemi szerződést.

Az utóbbi 1-2 évben már lényegesen kisebb számban ugyan, de még mindig megfigyelhető, hogy megjelennek azok a családok is, akik az elszegényedésük, a rossz jövedelmi helyzetük valamint felhalmozott adósságaik miatt lakásuk eladására kényszerülnek és olcsóbban fenntartható vidéki ingatlanba költöznek a könnyebb megélhetés reményében. Leginkább külterületekre, peremterületekre történő kiköltözés, valamint az elszigetelődés a gyakori ezeken az infrastruktúrán kívül eső településrészeken. Számukra nehezen közelíthető meg a település központja, óvoda, iskola, orvos, hivatalok, munkahely. Ezeknek a családoknak az amúgy is hátrányos helyzete ez által többszörösen hátrányossá válik.

 

A fentiekhez az alábbi okok vezetnek:

• Nem elegendő a megélhetéshez a rendelkezésre álló jövedelem;
• Életmódból, nem elégséges és helytelen táplálkozásból eredő egészségi állapot romlása;
• Szülő iskolai végzettsége;
• Munkanélküliség;
• Újratermelődő szegénység;
• Válás.

 

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

 

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi Önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet sor: az életminőség javítása érdekében a lakókörnyezetük rendezése (Önk. rendelet), integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra.  A Foglalkoztatási Osztály koordinálása mellett jelenleg az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló Ifjúsági Garancia Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14-2015-00001 munkaerőpiaci program keretében az alábbi lehetőségekkel segítik elő a különböző célcsoportok (25 év alattiak, 25 év felettiek, nők, alacsony végzettségűek):

• Képzési támogatásként nyújtható:

• keresetpótló juttatás
• és a képzéssel kapcsolatos alábbi költségek részben vagy egészben történő megtérítése adható: képzési költség és a vizsga díja, továbbá a képzéshez kapcsolódó
  • helyi, illetőleg helyközi utazás költségének megtérítése
  • étkezési költségtérítés (napi hat órát meghaladó helyszíni elfoglaltságot jelentő napokra)
  • szállásköltség térítése