Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

247/2015. (XII.15.) határozata

Martonvásár város környezeti állapotáról szóló 2015. évi lakossági tájékoztató elfogadásáról

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Martonvásár város környezeti állapotáról szóló 2015. évi lakossági tájékoztatót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

A határozat végrehajtásáért felelős: polgármester         

A határozat végrehajtásának határideje: folyamatos

247/2015. (XII.15.) határozat melléklete:

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

MARTONVÁSÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

2015.

Levegőminőség:

A légszennyezés lokális eredetű, ezzel együtt azonban egész Európát érintő probléma. A kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve bárhová eljuthatnak, más helyen is hozzájárulhatnak a rossz levegőminőséghez. A termelési, háztartási stb. tevékenységek során az ember légszennyező anyagokkal terheli a légkört. A légköri folyamatok révén az atmoszférának van egy lassú öntisztulási folyamata, ezért az csak időszakosan és korlátozottan terhelhető. A légszennyezést szabályozni és ellenőrizni kell. A levegőminőséget alapvetően a település fekvése, a klimatikus viszonyok és az emberi tevékenység együttesen határozzák meg. Napjainkban az ipari és a mezőgazdasági tevékenység, a fűtés mellett az egyre nagyobb méreteket öltő gépjármű forgalom égéstermékei a leginkább meghatározóak a levegőterhelés tekintetében.

Martonvásár és környéke a Közép-dunántúli Régió mérsékelten szennyezett levegőjű térségében fekszik. A levegőminőségi szempontokat vizsgálva elmondható, hogy országos viszonylatban a kedvező helyzetű települések közé sorolható, hiszen a város területén nem található nagyobb káros anyag kibocsátó ipari komplexum. A legjelentősebb állandó jellegű légszennyező forrás a 7-es sz. főút és az M7-es sz. autópálya, illetve az M6 - M7 jelű autópályák összekötő útjaként is funkcionáló országos közút átmenő forgalma. A környező területeken a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a szálló por mennyisége a forgalomtól és a meteorológiai viszonyoktól függően változik.

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 32 allergén növényfaj és két gyakori penészgomba pollenjének az előfordulását méri a levegőben februártól október végéig. Tulajdonképpen ez az időszak megegyezik a hazai flóra virágzási időszakával. A mérést pollencsapda felállításával végzik, a mért eredményeket folyamatosan közzéteszik.

A pollenszezont régiónkban három főbb szakaszra lehet elkülöníteni. Az első a tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól nyár közepéig tart, ekkor a füvek és néhány gyomnövény okoz panaszokat, a harmadik pedig július végétől őszig tartó szakasz, amikor az üröm, a parlagfű és a libatopfélék szórják pollenjüket. A növények allergológiai jelentősége attól függ, hogy mennyi pollent termelnek, mennyire elterjedtek, és a pollenjük mennyire allergén, vagyis milyen gyakorisággal, és milyen erősségű tüneteket vált ki. A szélbeporzású, barkás fáktól az októberig panaszokat okozó parlagfűig, az allergizáló növények szezonjai gyakorlatilag egymásba érnek, így azoknak a pollen allergiásoknak, akik számos fajra érzékenyek, akár februártól október végéig is lehetnek allergiás tüneteik. A legagresszívebb allergének a parlagfű és a fűfélék pollenje, valamint a házi porban az atka. Magyarországon a legfőbb allergén növény a parlagfű.

Hulladékkezelés

Martonvásáron a kommunális hulladékok intézményesített gyűjtését és elszállítását - az önkormányzati társulásban működtetett hulladékgazdálkodási rendszeren belül - a Depónia Nonprofit Kft. a VHG Velence-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel együttműködve végzi. A hulladék gyűjtése vegyes jellegű, azonban egyre többen élnek a házhoz menő szelektív hulladékszállítás lehetőségével. Jelenleg a város, különböző pontjain elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek is  rendelkezésre állnak, de a gyűjtőszigetek körül tapasztalható és jelentős önkormányzati többletköltséget okozó illegális hulladék elhelyezés miatt ezen gyűjtőpontok megszüntetése, illetve átalakítása indokolt. A zöldhulladék gyűjtése az év során megoldott volt, azonban a következő évtől ez a szolgáltatás várhatóan átalakul.

Martonvásár köztisztasági helyzetéről nem lehet a megelégedettség hangján szólni. A közterületek tisztán tartására és megtisztítására nagy figyelmet fordít az önkormányzat, de ezen a téren folyamatosan vannak további teendők. Sorrendben a szemetelés és az illegális hulladékok elhelyezési problémáinak a megoldása a legfontosabb. Ugyan hulladékok lerakása a város egész területén tilos, a félreeső, elhagyatott területek gyakran mégis illegális szemétlerakóként funkcionálnak. Elsősorban a 7-es főútról nyíló kisebb bekötőutak ahol még az út menti növényzet is megfelelő takarásként szolgál. Emiatt az idei évben több ilyen területet is megtisztítottunk a sűrű növényzettől, aminek eredményeként elmondható, hogy jelentősen kevesebb hulladék került illegálisan kirakásra. A jövőben tervezzük további frekventált lerakóhelyként szolgáló területek kitakarítását is.

A folyamatos erőfeszítések ellenére a szemetelés és az illegális hulladéklerakás továbbra is jelen van a városban. Az ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége az engedély nélkül elhelyezett hulladékok elszállítása a befogadásra alkalmas helyre, amennyiben az elkövető személye nem deríthető fel. Ezzel összefüggésben a települési környezet tisztaságának biztosítása egyre nagyobb költségeket ró az önkormányzatra. Ezen a téren folyamatos a tennivaló, mely során az önkormányzat számít a civil szervezetek és a lakosság segítségére is.

Az évenkénti egy-egy, a közszolgáltatási díjból finanszírozott lomtalanítás közti időszakban problémát jelent a lakosságnak a kisebb mennyiségű, nem kommunális hulladékok elhelyezése Hulladékudvar hiánya miatt, a jelenlegi állapot szerint, szinte megoldhatatlan a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok teljes körű helyi kezelése.

Gondot okoz az elhasznált akkumulátorok, a kiselejtezett hűtőgépek, TV készülékek, számítógépek, stb. elhelyezése is. Az elektromos kisgépeket a nagy áruházakban le lehet adni. A fénycsöveket, izzókat az ilyen termékeket árusító üzletek kötelesek visszavenni, valamint a hulladékgazdálkodási szolgáltató is rendszeresen elektronikai hulladékgyűjtést szervez. A lejárt szavatosságú, felesleges gyógyszereinket a gyógyszertár fogadja. A papírt szívesen fogadjuk évi két alkalommal az iskolai papírgyűjtés keretében is, ahol a bevétel a tanulókat szolgálja. A legközelebbi MÉH telep Érden található.

Az életmódban bekövetkezett változások miatt sokkal több háztartási hulladék keletkezik, mint korábban (pl. ásványvizes, üdítős flakonok, különböző csomagolóanyagok). Figyeljünk vásárláskor a csomagolóanyagokra, ha lehet, ne kérjünk nylon zacskót, szatyrot, vigyünk kosarat, textil táskát magunkkal.

Ivóvízellátás

A különféle célú és mértékű vízhasználatok, a keletkező szennyvizek kezelése, környezetben történő elhelyezése/kibocsátása jelentősen befolyásolják a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét, állapotát. Emellett a mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, állattartás és trágyakezelés) is jelentős terhelő lehet (helyenként, esetenként szennyező).

A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága – a szólóhegyi ingatlanok egy részének kivételével - teljes körű, az ellátást a Fejérvíz Zrt. biztosítja. A szolgáltatott ivóvíz minőségét a 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet szabályozza, amely 57 vízminőségi jellemző felső határértékét rögzíti. A Fejérvíz Zrt. tájékoztatása alapján a kétféle mikrobiológiai paraméter határértéke nulla, vagyis a szolgáltatott ivóvíz mikrobiológiai szempontból nem lehet kifogásolható. A 29 féle kémiai paraméternél a víz akkor tekinthető kifogástalan minőségűnek, ha a vizsgálati jellemzők nem haladják meg a jogszabályban rögzített határértéket. A 25 féle indikátorparaméter elsősorban az üzemellenőrzést szolgálja, a határérték-túllépés itt nem jár egészségkárosító hatással, de a víz ilyenkor kifogásolható minőségűnek tekinthető. A kémiai és indikátorparaméterek a víz természeti adottságaitól függnek, és tisztítással javíthatók. Az ivóvíz minőségét javító beruházások megvalósítása a közműtulajdonos önkormányzat feladata, melyhez a szolgáltató szakmai segítséget nyújt. A szolgáltatott ivóvizet a Fejérvíz Zrt. folyamatosan vizsgálja az akkreditált laboratóriumában, valamint az ÁNTSZ is végez kontrollvizsgálatokat.

A településen szolgáltatott ivóvíz fontosabb vizsgálati eredményei és a határértékek:

A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a város ivóvízellátása vízminőség tekintetében megfelelő. Martonvásáron önálló víziközmű-rendszert képez az erdőháti és a kismartoni kút és vízhálózat. A rendszert korábban üzemeltető tulajdonossal (Martonseed Kft.) folytatott tárgyalások a hálózat átvételéről lezajlottak, melynek eredményeként a vízhálózat önkormányzati tulajdonba, annak kezelése pedig a Fejérvíz Zrt.-hez került. Erdőhát valamint Kismarton vízhálózata esetében mindenképpen fontos megemlíteni, mivel egy elavult, a lakosság vízfogyasztási igényét nehezen kiszolgáló üzemi rendszerről lévén szó, hogy teljes mértékű felújításra, modernizációra szorul. Jelentős problémát okoz Erdőhát településrészen az egyik meglévő kútból nyert víz határértéket meghaladó arzén tartalma. Az érintett lakósság egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében az ideiglenes beavatkozások és hálózati rekonstrukciós munkák mellett új kút kialakítása is szükséges. A megnyugtató és végleges eredményt hozó munkák elvégzése pályázati-, vagy más támogatási forrás nélkül kivitelezhetetlen.

Az elmúlt évben vízhiány, vagy a vezetékes ivóvíz minőségével összefüggésbe hozható megbetegedés, egészségkárosodás nem fordult elő. A kutak és azok vízbázisai a lakott és művelt területeken, illetve azok közelében helyezkednek el.

Szennyvízkezelés

A szennyvíz-hálózatra való rákötési arány egyre kedvezőbb, de törekedni kell a lehetséges maximum elérésére. A még derítővel működő ingatlanok esetében, ahol a rákötés lehetősége egyébként biztosított, környezetterhelési díjat kell fizetni. A műszaki okok miatt ez idáig rákötni nem tudó ingatlanok esetében a műszaki megoldások mielőbbi kidolgozására, az ezzel kapcsolatos egyeztetések szolgáltatóval történő mielőbbi lefolytatására van szükség. Ott ahol szennyvíz keletkezik, és a műszaki rendelkezésre állás nem biztosított, kötelező igénybe venni a szippantott szennyvízszállítási közszolgáltatást. Az igénybevétel azonban nincs arányban az elfogyasztott vízzel, amelynek az oka vélhetően az, hogy a házi gyűjtőaknák szikkasztó rendszerűek, vagy nem rendelkeznek megfelelő vízzárósággal. Remélhetőleg hamarosan a Szent László lakópark is teljes egészében rá tud csatlakozni a szennyvízhálózatra. Ezzel párhuzamosan a Ráckeresztúron működő szennyvíztisztító-telep kapacitásának a bővítése is megtörténik, amely négy, gyarapodó igényű település szennyvízét fogadja (Martonvásár, Gyúró, Tordas, Ráckeresztúr). A beruházás pályázati támogatással valósulhat meg.

Sajnálatos módon a település egyes részein illegális szennyvíz-elhelyezés történik. A lakossági bejelentések nyomán hatósági eljárás van folyamatban az elkövető felderítése és felelősségre vonása érdekében. 

Csapadékvíz elvezetés

A településen a csapadékvíz elvezetése nagyrészt megoldott. A közelmúlt rendkívüli csapadékmennyisége azonban nem egyszer gondot okozott. A Kolozsvári utcából a Rákóczi utcába, az Erkel Ferenc utcából a Zrínyi Miklós utcába, valamint a Rózsa utcába a nagy esőzések idején lezúduló csapadék megfelelő elvezetésének a kialakítása azonban, megoldásra váró feladat. Az idén több olyan utcában is vízelvezető árok készült, ahol eddig a felszíni elvezetés nem volt megoldott (Bocskai utca, Széchenyi utca, Teleki Pál utca). A vízelvezető árkok megfelelő karbantartására, valamint a gépkocsi beállóknál található átereszek tisztán tartására, a megfelelő átbocsátó keresztmetszet kialakítására és fenntartására, folyamatosan ügyelni kell. E feladat az ingatlan tulajdonosát, használóját terheli. A jövőben nagyobb gondot kívánunk fordítani ennek az ellenőrzésére is.

Zöldterület gazdálkodás

Martonvásár és környéke kedvező megjelenésű a zöldterületek tekintetében. A térség zöldfelületi arculatát meghatározza a város körüli nagy kiterjedésű mezőgazdasági terület és a kastélypark. A település kondicionálásában fontos szerepet játszanak a belterületi zöldfelületek, amelyek alapvetően rendezettek. A családi házas övezeten belüli területek is magas zöldfelületi részaránnyal rendelkeznek. A Brunszvik-kastély és zöld környezete városképi szempontból is jelentős. Az önkormányzati területek gondozását a Martongazda Kft. végzi. Jelentős munkaerőt sikerült e téren mozgósítani a közfoglalkoztatás keretében is. Az összes belterületi zöldfelület cca. 170 000 m²

Az egészség és a környezet összefüggései

Az ember és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. A környezeti károsodások legtöbb esetben az emberi egészségre is kihatnak. Nyilvánvaló, hogy a szennyezett levegő vagy víz közvetlenül is károsíthatja az egészséget, de eltérő mértékben minden környezeti elem szennyezettsége, és minden környezeti veszélyeztető tényező hatást gyakorol az ember egészségére.

Az ÁNTSZ adatai alapján Martonvásár lakói egészségesebben élnek és egészségesebbek az átlagosnál. Az agyérrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatos betegségek, a tüdődaganat, a krónikus alsó légúti betegségek megbetegedési és halálozási mutatói alacsonyabbak Martonvásáron, mint a megyei és az országos átlag. Olyan településen élhetünk, ahol ellenőrzött, jó minőségű ivóvizet tudunk fogyasztani, a keletkezett szennyvíz tisztítása megtörténik, az egész lakosság bekapcsolt a szervezett kommunális hulladékgyűjtésbe és szállításba. A város területén nincs olyan ipari üzem, amely jelentősebb mértékben szennyezné a levegőt, valamint a vezetékes földgáz-használat kimagasló aránya miatt a fűtési időszakban sem kell jelentékenyebb mértékben számolni a levegő porral és korommal való szennyezettségével. A gáz árának növekedése azonban együtt jár a szilárd tüzelőanyagok felhasználási arányának emelkedésével, amely téli időszakban ronthatja a levegő minőségét. (Illegális és szabálytalan égetések, rongy, hulladék stb.)