Martonvásár Város Önkormányzata
Képviselő-testülete
20/2026. (I.27.) határozata
közigazgatási bírság kiszabásáról szóló Ph/307-2/2026. számú határozat elleni fellebbezés elbírálása
1.) Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete másodfokú hatósági hatáskörében eljárva az alábbi határozatot hozza:
HATÁROZAT
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), másodfokú hatósági hatáskörében eljárva a Hajnal Estate Kft. (1143 Budapest Gizella út 42-44., a továbbiakban: Kötelezett) 2026. január 19. napján - Martonvásár Város Jegyzőjének 2026. január 15. napján kelt, Ph/307-2/2026. ügyiratszámú, közigazgatási bírság kiszabása tárgyában hozott határozata ellen - benyújtott fellebbezését megtárgyalta és az elsőfokú hatóság döntését
megsemmisíti.
A Képviselő-testület megállapítja, hogy a fellebbezés illetéke (5.000.-Ft) mely a fellebbezéssel egyidejűleg megfizetésre került.
A Képviselő-testület megállapítja, hogy az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
A Képviselő-testület intézkedik a jelen döntés fellebbezővel történő közlésére.
A Képviselő-testület határozata a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, de a döntést sérelmező fél – kifejezetten jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében közigazgatási pert indíthat. A keresetlevelet a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Veszprémi Törvényszékhez címezve (8200 Veszprém, Vár utca 19.) Martonvásár Város Jegyzőjéhez (2462 Martonvásár, Budai út 13.) lehet benyújtani. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási per illetéke 30.000,- forint. A keresetlevélnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Martonvásár Város Jegyzője 2026. január 15. napján kelt, Ph/307-2/2026. ügyiratszámú határozatában 200.000.-Ft (azaz kétszázezer forint) közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a Kötelezettet, mint a Martonvásár Szent László út 3. szám alatti ingatlan tulajdonosát annak okán, hogy az ingatlanhoz tartozó járda- illetve parkoló területen az ingatlantulajdonos a havat, jeget nem takarította el megfelelő módon, az érintett terület rendkívül csúszós és balesetveszélyes, mely az ingatlan használati jellegéből fakadóan (ezen a területen kereskedelmi egységek, szolgáltatók működnek) fokozott veszéllyel jár.
A határozat ellen a Kötelezett a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a véleménye szerint jogszabálysértő döntés visszavonását.
A rendelkezésre álló iratok alapján a Képviselő-testület az alábbiakat állapította meg:
Martonvásár Város Jegyzője 2026. január 15. napján kelt Ph/307-2/2026. számú, 2026. január 16. napján átvett határozatában közigazgatási bírságot szabott ki a Kötelezett vonatkozásában, aki Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 17/2016 (X.12.) önkormányzati rendeletének 19. § ac) pontját nem tartotta be, ezáltal megsértette a közösségi együttélés alapvető szabályait.
A döntés ellen a Kötelezett törvényes határidőn belül – 2026. január 19. napján - fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy véleménye szerint az ingatlan előtti járdaszakaszon megfelelően gondoskodott a járda hó és jég mentesítéséről, síkosság mentesítésről, ugyanakkor bár őt jogszabály nem kötelezi arra, hogy a parkolóban is megtegye ugyanezt, mégis lehetőségeihez mérten arról is igyekezett gondoskodni. Előadta, hogy naponta végeznek hó és jég eltakarítási feladatokat, mely állapotot fotókkal is alátámasztott, heti szinten 100 kg sót használnak fel. Emellett hivatkozik beadványában arra is, hogy a bérlőkkel kötött megállapodásuk szerint bérlői felelősség a gyalogos megközelítésre szolgáló járda karbantartása.
A beadvány tartalmaz arra való utalást is, hogy a Martongazda Nonprofit Kft-vel is megbízásban állt a Kötelezett a feladat ellátására (a Martongazda Kft-vel való egyeztetést követően megállapításra került, hogy tárgyaltak ilyen feladatellátásról, de nem történt megállapodás). Kifogásolja a Kötelezett a beadványában azt, hogy semmilyen jogszabály nem kötelezi őt a parkoló jég- és hómentesítésére, síkosság mentesítésre, ezért véleménye szerint a döntés jogszabálysértő, továbbá elismeri azt is, hogy környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a parkolót és a gépjárművel közlekedési útvonalait nem sózták. A fellebbezéshez fényképeket is csatolt, melyen látható, hogy az üzlethelyiségek előtti járda takarítása megtörtént.
A Rendelet 19. § ac) pontja alapján:
„a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg a városközponti területeket kivéve, az az ingatlantulajdonos vagy -használó, aki nem gondoskodik az általa használt ingatlan előtt a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakasz környezetet nem veszélyeztető síkosság-mentesítéséről.”
A Rendelet 22. §-a szerint a közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a jegyző törvényben meghatározottak szerinti közigazgatási szankciót alkalmazhat.
„22. § (1)bekezdése: E fejezetben foglaltak megsértése esetén a jogsértővel szemben 50 000 forintig terjedő helyszíni bírság, illetve természetes személlyel szemben 200 000 forintig jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben 2 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.
(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört:
a) helyszíni bírság esetén a közterület-felügyelő;
b) közigazgatási bírság esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző
gyakorolja. A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás során a Ksztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Rendelet 21. § (3) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Rendeletben meghatározott eltérésekkel.
A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ksztv. 9. § (2) bekezdés alapján közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé.
A Ksztv. értelmében, ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
- és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,
- ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz.
A Ksztv. 2. § (3) bekezdése alapján közigazgatási szankció a figyelmeztetés, a közigazgatási bírság, a tevékenység végzésétől történő eltiltás, az elkobzás és a jogszabályban meghatározott, egyéb szankció.
A Ksztv. 10. § (1) bekezdése szerint, közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok mellett – az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.
A (4) bekezdés értelmében a hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírságösszeg esetén a kiszabható közigazgatási bírság mértéke legfeljebb Rendeletben meghatározott közigazgatási bírságösszeg felső határának fele lehet, ha a Ksztv. szerinti Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.
A fenti indokolás alapján a bírság kiszabásával kapcsolatban megállapítható, hogy a parkoló területe gyalogos forgalommal érintett terület, a parkolóból gyalogosan meg kell közelíteni az üzlethelyiségeket, járdát, ezáltal a parkoló területe is olyan típusú terülnek tekintendő, amely a gyalogos forgalmat érinti, arra a járda előírása vonatkoznak hó- és jégmentesítési, valamint síkosság mentesítési szempontból. Az ingatlan tulajdonosa ugyan a hátsó parkoló takarításáról, hó- és jégmentesítéséről nem intézkedett (ezt beadványában elismeri), azonban az üzlethelyiségek előtti járda vonatkozásában ezen kötelezettségének eleget tett. A fellebbezéshez csatolt fényképeken látható, hogy a járda területének takarítása megtörtént. Bár a parkoló területe gyalogos forgalommal érintett terület és annak csúszásveszélye okán a bírság kiszabható lenne a tulajdonos részére, a jogszabály szűkített értelmezése alapján a bírságtól való eltekintés javasolt.
A fenti indokolás alapján Martonvásár Város Jegyzőjének, mint elsőfokú hatóságnak Ph/307-2/2026. számú döntésével kapcsolatban a Képviselő-testület - a rendelkező részben foglaltak szerint – annak megsemmisítéséről rendelkezett.
A döntés a fentieken túl az Ákr. 80. § (1) bekezdésén, a 81. § (1) bekezdésén, a 119. § (4) - (5) bekezdésein alapul.
A Képviselő-testület hatáskörét és illetékességét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. § (2) bekezdése, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 16. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg, figyelemmel a Rendelet 17. § (2) bekezdésére.
A döntés elleni fellebbezés lehetőséget az Ákr. 116. §-a zárja ki.
A jogorvoslatról szóló tájékoztatást az Ákr. 114. § (1) bekezdése, valamint közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (1) bekezdése és a 13. § (3) bekezdés g) pontja alapján adtam.
A fellebbezés illetékének mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, a közigazgatási per eljárásának illetékéről pedig a 45/A. § (1) bekezdése rendelkezik.
Az eljárási cselekmény kapcsán egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Képviselő-testület nem rendelkezik.
Martonvásár, 2026. …………….
2.) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert az 1.) pont szerinti döntés közlésére.
A határozat végrehajtásáért felelős: polgármester
A határozat végrehajtásának határideje: azonnal
