Martonvásár Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
192/2013. (XII. 3.) határozata
Martonvásár Város Önkormányzatának 2014. évi belső ellenőrzési tervéről
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési ütemtervét a határozat mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja.
A határozat végrehajtásáért felelős: jegyző
A határozat végrehajtásának határideje: folyamatosan, a terv szerint
Martonvásár Város Önkormányzatának 2014. évi belső ellenőrzési tervéről szóló 192/2013. (XII. 3.) határozat melléklete:
Martonvásár Város Önkormányzat és a kapcsolódó költségvetési szervek
2014. évi belső ellenőrzési terve
Jóváhagyta:
Dr. Szabó- Schmidt Katalin Erika
Jegyző
Martonvásár, 2013. október „ „.
Összeállította:
Dr. Batka Brigitta
Belső ellenőrzési vezető
Martonvásár, 2013. október „ „.
KÜLDETÉS
A belső ellenőrzés küldetése, hogy értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá az Önkormányzat és a kapcsolódó intézmények gazdaságos, jogszabályoknak megfelelő működéséhez.
BELSŐ ELLENŐRZÉSI CÉLOK, FELADATOK
- Az ellenőrzések témaválasztásuk, megközelítésük és elért eredményeik által hozzáadott értéket teremtenek, a közpénzek felhasználásában kimutatható megtakarításokat, a gazdálkodás javítását eredményezik.
- Az ellenőrzési tapasztalatokra, és az azokat kiegészítő kutatásokra alapozott tanácsadással, az ellenőrzési eredmények összefoglaló értékelésével is segíti a „jó gyakorlatot”, illetve annak kialakítását.
- A törvényekben meghatározott ellenőrzési kötelezettségek és felhatalmazások tárgyának, tartalmának, gyakoriságának és elvárt eredményeinek értelmezésével, meghatározásával kiegyensúlyozott és teljesíthető feladatellátást valósít meg.
- Az ellenőrzések minőségének és hatékonyságának javítását a kockázatelemzés és - értékelés eredményeire fokozottan támaszkodó ellenőrzési témaválasztással támogatja.
- Erősíti az egymásra épülő, kapcsolódó ellenőrzéseket, és az ellenőrzések megtervezésénél kiemelt figyelmet fordít a párhuzamosságok elkerülésére, a folyamatos információáramlásra.
- A belső ellenőrzés el kívánja érni, hogy a belső ellenőri munka eredménye jobban hasznosuljon, nagyobb hatást érjen el.
AZ ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI
A 2014. évi munkaterv elkészítése során az ellenőrzési témák kiválasztása a prioritások mentén, és a szervezet hatékonyságának, eredményességének javítása a kockázati tényezők csökkentése mellett, a belső kontroll rendszer működésének értékelésével kerültek kiválasztásra.
Martonvásár Város Önkormányzat kockázati megítélését a belső ellenőrzés az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyve, továbbá az IIA Standardok figyelembevételével
- a belső kontroll rendszer,
- az Önkormányzat célkitűzéseinek és stratégiájának, a vezetés elvárásainak megismerése,
- az azonosított, a működés szempontjából fontosabb folyamatok átvilágítása,
- az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal vezetésével egyeztetett ellenőrzési fókusz alapján kiválasztott kockázati elemekre a hatás és a valószínűség szerinti értékelést felállítva kell összeállítani.
A belső ellenőrzés feladatainak meghatározására, vagyis Martonvásár Város Önkormányzat 2014. évi belső ellenőrzési feladatainak kiválasztására a vezetés javaslatainak megismerése után egyeztetetten került sor.
A MUNKATERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK KIVÁLASZTÁSÁNAK MEGALAPOZÁSA
Az Önkormányzat környezeti kockázati megítélését a rendelkezésre álló információk alapján, kockázatelemzés útján hajtotta végre a belső ellenőrzés. A 2014. évi munkaterv összeállításához súlyponti elem az ellenőrzések eredményeként átfogó és megbízható kép kialakítása az Önkormányzat működéséről, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásról.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében hangsúlyos feladat az államháztartási belső kontroll rendszer – a kontroll környezet, a kontroll tevékenység, a kockázat kezelés, az információs és kommunikációs, valamint a monitoring rendszer működésének értékelése.
Az előzetes környezeti elemzés alapján a belső ellenőrzési fókusz 2014. évre
- az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen folytatott gazdálkodás,
- a vagyon védelme,
- a belső kontroll rendszerek kiépítése, működtetése,
- az intézkedések nyomon követése,
- az önkormányzat működésének szabályozottsága, a rendelkezések betartása, az esetleges szabályozatlan területek feltárása,
- a működésben rejlő tartalékok feltárása, a feladat ellátás hatékonyságának és az eredményességének további lehetőségei,
- az Önkormányzat működésére hatást gyakorló változások, fejlesztések.
RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐFORRÁSOK
Martonvásár Város Önkormányzat a belső ellenőrzési feladatok ellátását külső szolgáltató útján biztosítja. A Bkr. 31. § (4) bekezdésében meghatározott, a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását az alábbi táblázat tartalmazza.
Az éves ellenőrzési terv végrehajtásához szükséges kapacitás megállapítása
|
Srsz. |
Megnevezés |
Átlagos munkanapok száma / fő |
Létszám (fő) |
Ellenőri napok száma összesen (Átlagos munkanapok száma × Létszám) |
|
1. |
Bruttó munkaidő |
39 |
1 |
39 |
|
2. |
Kieső munkaidő |
|
|
(3)+(4)+(5) |
|
3. |
Fizetett ünnepek |
- |
- |
- |
|
4. |
Fizetett szabadság (átlagos) |
- |
- |
- |
|
5. |
Átlagos betegszabadság |
- |
- |
- |
|
6. |
Nettó munkaidő (rendelkezésre álló kapacitás): |
|
(1)-(2) |
|
|
7. |
Tervezett ellenőrzések végrehajtása |
|
39 |
|
|
8. |
Soron kívüli ellenőrzés |
5 |
||
|
9. |
Tanácsadói tevékenység |
5 |
||
|
10. |
Képzés |
5 |
||
|
11. |
Egyéb tevékenység kapacitásigénye |
3 |
||
|
12. |
Összes tevékenység kapacitásigénye: |
(7)+(8)+(9)+(10)+(11) |
||
|
13. |
Az éves ellenőrzési terv végrehajtásához szükséges: |
57 |
||
|
14. |
Tartalékidő |
10 |
||
|
15. |
Külső szakértők (speciális szakértelem) igénybevétele |
- |
||
|
16. |
Ideiglenes kapacitás kiegészítés (külső szolgáltató által) |
- |
||
MUNKATERVI VIZSGÁLATOK
A 2014. évi munkatervi vizsgálatokat a jelentés 1. számú melléklete tartalmazza.
AZ ELLENŐRZÉSI TERVET MEGALAPOZÓ ELEMZÉSEK ÉS A KOCKÁZATELEMZÉS EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA
A kockázatelemzés módszerének leírása, a kockázatelemzés lépései, a felhasznált kimutatások, elemzések összefoglaló bemutatása
A belső ellenőrzés tervezését megalapozó kockázatelemzés során szervezeti folyamatokat vetünk alá átfogó elemzésnek és értékelésnek, valamilyen meghatározott szempontrendszer (pl. folyamatokhoz rendelt kockázati tényezők elemzése, értékelése) alapján.
A kockázatelemzés elsődleges célja, hogy az egyes folyamatokban rejlő kockázatokat, vagyis a kedvezőtlen vagy nem kívánt esemény bekövetkezésének valószínűségét mérlegelje és valószínűsítse. A folyamatokban rejlő kockázatok ugyanis veszélyeztethetik a működési célkitűzések, vagy a teljesítmény kritériumok elérését, éppen ezért a kockázatelemzés egyes módszerei a belső ellenőrzés teljes hatókörét érintően alkalmazhatók.
Minden szervezetet egy meghatározott cél (vagy célok) érdekében hoztak létre, illetve hogy működésével egy meghatározott célt (vagy célokat) szolgáljon. Ezek megvalósítása vagy teljesítése során azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk a szervezet működésének, felépítésének összetettségéből, illetve a környezet (gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb.) összetettségéből és kiszámíthatatlan változásaiból fakad.
A kockázatkezelés szempontjából a kockázat azt a lehetőséget jelenti, hogy egy esemény vagy intézkedés befolyásolja a szervezet azon képességét, hogy célkitűzéseit elérje. Kockázatok egyaránt eredhetnek annak eshetőségéből, hogy a lehetőségeket nem realizálják, és annak lehetőségéből, hogy a hátrányos események bekövetkeznek.
A kockázatelemzés célja megállapítani az egyes rendszerek kockázatának mértékét, feladata pedig meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát. A magas kockázatú rendszereket gyakrabban (például évente) kell ellenőrizni. Az ellenőrzések tekintetében magas prioritású rendszerek beazonosításához nemcsak a kockázatértékelést kell figyelembe venni, hanem más lehetséges tényezők hatását is értékelni kell (pl. a vezetőség kérései stb.). Az egyes rendszerek kockázatelemzését a kockázati tényezők, és azok súlya alapján kell elvégezni. Ebben a modellben 12 olyan tényező került meghatározásra, amely hatással van a rendszer működésére. Minden egyes tényezőre vonatkozóan értékelést kell végezni, és meg kell határozni az egyes kockázati tényezők rendszerekre gyakorolt hatását (súlyként kifejezve). A kapott pontszám alapján szükséges az egyes témákat értékelni alacsony (43- 50 pontszám), közepes (51-95 pontszám), vagy magas (96-133 pontszám) kockázatúnak.
1. Belső kontrollok értékelése
1) Megfelelő és eredményes
2) Közepes, néhány hiányossággal, nem megfelelően megvalósított
3) Gyenge
Súly: 5
2. Változás / Átszervezés
1) Stabil rendszer, kis változások
2) Kis változások, de nem rendszeresek vagy jelentősek
3) A munkatársak személyét, a szabályozást és a folyamatokat érintő, jelentős változások
Súly: 4
3. A rendszer komplexitása
1) Nem komplex
2) Közepesen komplex
3) Nagyon komplex
Súly: 4
4. Kölcsönhatás más rendszerekkel
1) Alacsony mértékű, nem befolyásol más rendszereket
2) Közepes mértékű
3) Nagymértékű, a rendszer közvetlen kapcsolatban áll más, fontos rendszerekkel
Súly: 3
5. Bevétel/Költségszint
1) Alacsony
2) Közepes
3) Magas
Súly: 6
6. Külső szervezetek, illetve partnerek által gyakorolt befolyás
1) Alacsony
2) Közepes
3) Magas
Súly: 2
7. Előző ellenőrzés óta eltelt idő
1) 1 évnél kevesebb
2) 1-2 év
3) 2-4 év
4) 4-5 év
5) 5 évnél több
Súly: 2
8. Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően
1) Alacsony szintű
2) Közepes szintű
3) Magas szintű
Súly: 3
9. Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége
1) Kicsi
2) Közepes
3) Nagy
Súly: 4
10. Szabályozottság és szabályosság
1) Kicsi
2) Közepes
3) Jelentős
Súly: 3
11. Munkatársak tapasztalata és képzettsége
1) Nagyon tapasztalt és képzett
2) Közepesen tapasztalat és képzett
3) Kevés vagy semmilyen tapasztalat és képzettség hiánya
Súly: 3
12. Erőforrások rendelkezésre állása
1) Alacsony
2) Közepes
3) Magas
Súly: 4
Kockázati tényezők és alkalmazott súlyozás
|
Sz. |
Kockázati tényező |
Kockázati tényező terjedelme |
Alkalma-zott Súly |
Pont határ |
|
1. |
Belső kontrollok értékelése |
1 – 3 |
5 |
5 – 15 |
|
2. |
Változás / átszervezés |
1 – 3 |
4 |
4 - 12 |
|
3. |
A rendszer komplexitása |
1 –3 |
4 |
4 - 12 |
|
4. |
Kölcsönhatás más rendszerekkel |
1 – 3 |
3 |
3 - 9 |
|
5. |
Bevételszintek /költségszintek |
1 – 3 |
6 |
6 - 18 |
|
6. |
Külső szervezetek/partnerek által gyakorolt befolyás |
1 - 3 |
2 |
2 - 6 |
|
7. |
Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő |
1 – 5 |
2 |
2 - 10 |
|
8. |
Vezetőség aggályai |
1 – 3 |
3 |
3 – 9 |
|
9. |
Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége |
1 - 3 |
4 |
4 – 12 |
|
10. |
Szabályozottság és szabályosság |
1 – 3 |
3 |
3 – 9 |
|
11. |
Munkatársak képzettsége és tapasztalata |
1 - 3 |
3 |
3 - 9 |
|
12. |
Erőforrások rendelkezésre állása |
1 – 3 |
4 |
4 - 12 |
MINIMÁLIS PONTSZÁM: 43 MAXIMÁLIS PONTSZÁM: 133
Az erőforrás-szükségletek megértéséhez gyakorisági mátrixot alkalmaztunk, amely tükrözi a súlyozási összehasonlításokat és a rendelkezésre álló erőforrásokat. A gyakoriság mátrix lehetővé teszi a rendszer ciklikus ellenőrzését, ami tükrözi majd az erőforrások rendelkezésre állását. A kockázatelemzés eredménye információval szolgál a stratégiai és az éves ellenőrzési terv elkészítéséhez, ami a ténylegesen rendelkezésre álló erőforrásokat veszi figyelembe.
A stratégiai terv meghatározza azokat a rendszereket, amelyekre vonatkozóan a következő négyéves időszakon belül ellenőrzéseket kell végrehajtani, amennyiben az erőforrásokat allokálták.
A kockázatelemzés lépései
|
 
 a
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. kockázati tényezők értékelése
A kockázati tényezők felmérésénél az előző ellenőrzés óta eltelt időszak (gyakoriság), a feladatváltozás, az intézményt érintő vezető változás szempontjai, valamint a felső vezetők ellenőrzésre vonatkozó javaslatai kerültek figyelembevételre.
Az egyes témákhoz kapcsolódó kockázatok elemzése
1. Téma/ Az Önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása és szabályozottsága, valamint egyes kontrolltevékenységek működésének ellenőrzése.
Bkr. 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési típus: szabályszerűségi.
Témára vonatkozó kockázatelemzés:
|
Sz. |
Kockázati tényező |
Kockázati tényező terjedelme |
Azonosított kockázat száma |
Alkal mazott Súly |
Kapott pontszám mindösszesen |
Pont határ |
|
1. |
Belső kontrollok értékelése |
1 – 3 |
2 |
5 |
10 |
5 – 15 |
|
2. |
Változás / átszervezés |
1 – 3 |
2 |
4 |
8 |
4 - 12 |
|
3. |
A rendszer komplexitása |
1 –3 |
2 |
4 |
8 |
4 - 12 |
|
4. |
Kölcsönhatás más rendszerekkel |
1 – 3 |
3 |
3 |
9 |
3 - 9 |
|
5. |
Bevételszintek /költségszintek |
1 – 3 |
3 |
6 |
18 |
6 - 18 |
|
6. |
Külső szervezetek/partnerek által gyakorolt befolyás |
1 - 3 |
2 |
2 |
4 |
2 - 6 |
|
7. |
Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő |
1 – 5 |
1 |
2 |
2 |
2 - 10 |
|
8. |
Vezetőség aggályai |
1 – 3 |
2 |
3 |
6 |
3 – 9 |
|
9. |
Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége |
1 - 3 |
2 |
4 |
8 |
4 – 12 |
|
10. |
Szabályozottság és szabályosság |
1 – 3 |
3 |
3 |
9 |
3 – 9 |
|
11. |
Munkatársak képzettsége és tapasztalata |
1 - 3 |
2 |
3 |
6 |
3 - 9 |
|
12. |
Erőforrások rendelkezésre állása |
1 – 3 |
2 |
4 |
8 |
4 - 12 |
|
Kapott pontszám mindösszesen: |
- |
96 |
- |
|||
Kapott pontszám alapján az azonosított kockázat: Magas.
Az ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította-e ki a belső kontrollrendszert; a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és a pénzügyi ellenjegyzés kontrolltevékenységeit megfelelően működtette-e.
Az ellenőrzés indokoltsága és várható eredménye: A belső kontrollrendszer egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg, és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű bizonyosság biztosítására alakítanak ki azért, hogy a szervezet a tevékenységeket szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre; teljesítse elszámolási kötelezettségeit; megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak; megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől; a nem rendeltetésszerű használattól és károktól. A belső kontrollrendszer lényegében a szervezetirányítás elválaszthatatlan eszközeként magában foglalja mindazon eljárásokat, szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és szervezeti struktúrákat, amelyeket arra terveztek, hogy segítséget nyújtsanak a szervezet céljai eléréséhez, megelőzzék vagy feltárják és kijavítsák a célok elérését akadályozó hibák bekövetkezését. A belső kontrollrendszer kiépítése nélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályos, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása.
Belső ellenőri kapacitás: 9 belső ellenőri munkanap.
2. Téma/ Önkormányzati vagyongazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése.
Bkr. 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési típus: szabályszerűségi.
Témára vonatkozó kockázatelemzés:
|
Sz. |
Kockázati tényező |
Kockázati tényező terjedelme |
Azonosított kockázat száma |
Alkal mazott Súly |
Kapott pontszám mindösszesen |
Pont határ |
|
1. |
Belső kontrollok értékelése |
1 – 3 |
2 |
5 |
10 |
5 – 15 |
|
2. |
Változás / átszervezés |
1 – 3 |
3 |
4 |
12 |
4 - 12 |
|
3. |
A rendszer komplexitása |
1 –3 |
2 |
4 |
8 |
4 - 12 |
|
4. |
Kölcsönhatás más rendszerekkel |
1 – 3 |
3 |
3 |
9 |
3 - 9 |
|
5. |
Bevételszintek /költségszintek |
1 – 3 |
3 |
6 |
18 |
6 - 18 |
|
6. |
Külső szervezetek/partnerek által gyakorolt befolyás |
1 - 3 |
2 |
2 |
4 |
2 - 6 |
|
7. |
Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő |
1 – 5 |
3 |
2 |
6 |
2 - 10 |
|
8. |
Vezetőség aggályai |
1 – 3 |
3 |
3 |
9 |
3 – 9 |
|
9. |
Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége |
1 - 3 |
2 |
4 |
8 |
4 – 12 |
|
10. |
Szabályozottság és szabályosság |
1 – 3 |
1 |
3 |
3 |
3 – 9 |
|
11. |
Munkatársak képzettsége és tapasztalata |
1 - 3 |
2 |
3 |
6 |
3 - 9 |
|
12. |
Erőforrások rendelkezésre állása |
1 – 3 |
2 |
4 |
8 |
4 - 12 |
|
Kapott pontszám mindösszesen: |
- |
101 |
- |
|||
Kapott pontszám alapj
