Martonvásár Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
29/2016. (II. 9.) határozata
rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyben
elsőfokú önkormányzati hatósági eljárásban hozott döntés helybenhagyásáról
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - mint másodfokú döntést hozó hatóság- Radics Béla Gáborné (szn: Dancs Erika, szül: Zirc, 1954. október 17., an: Horváth Ibolya) 2030 Érd, Oportó u. 33. szám alatti lakos 2016. január 08. napján Martonvásár Város Polgármestere által - átruházott hatáskörben - hozott 111-1/2016. számú, 2016. január 08. napján kelt rendkívüli települési támogatást elutasító határozata ellen benyújtott fellebbezését megtárgyalta és az elsőfokú hatóság döntését
h e l y b e n h a g y j a.
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhívja a Polgármestert - mint elsőfokú döntést hozó hatóságot- fenti döntés fellebbezővel történő közlésére.
Megállapítom, hogy az eljárás költség- és illetékmentes.
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapítja, hogy a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az elsőfokú döntés jelen határozat közlésével jogerős.
Nevezett a kézhezvételtől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti a Székesfehérvári Törvényszéktől. A keresetlevelet az elsőfokú döntést hozó hatóságnál három példányban kell benyújtani.
I n d o k o l á s
Martonvásár Város Polgármestere átruházott hatáskörben Radics Béla Gáborné rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti ügyében 111-1/2016. számon az ügyfél kérelmét elutasító döntést hozott. Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), mint másodfokú hatóság az iratok áttanulmányozását követően az alábbiakat állapította meg:
Radics Béla Gáborné 2015. november 16. napján rendkívüli települési támogatás megállapítása iránt nyújtott be kérelmet, melyet élelmiszervásárlásra kívánt felhasználni. Kérelmében előadta, hogy tartósan beteg, sokat kell orvoshoz járni.
A lakcímkutatás során megállapítást nyert, hogy kérelmező bejelentett lakóhellyel és tartózkodási hellyel sem rendelkezik Martonvásár közigazgatási területén. Radics Béla Gáborné bejelentett lakóhelye 2003. október 13. napjától 2030 Érd, Oportó u. 33. Tekintettel arra, hogy kérelmező sem bejelentett lakóhellyel, sem pedig bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkezik Martonvásáron, valamint a kérelmében foglaltak alapján nem valószínűsítette, hogy élete és testi épsége veszélybe került, a hatóság a kérelmét elutasította.
Kérelmező részére a hatóság döntése 2016. január 19. napján került kézbesítésre a kérelmében megjelölt martonvásári címre, melyet a kérelmező meghatalmazottja, Németh Annamária vett át. Radics Béla Gáborné fellebbezésében előadta, hogy tartózkodási helye 9 éve Martonvásáron van. Házastársával a 2462 Martonvásár, Jókai u. 1. szám alatt lakott, majd házastársa halálát követően, és azóta is, lányánál, a 2462 Martonvásár, Gólyahír u. 4/3. szám alatt. Továbbá előadta, hogy álláspontja szerint élete és testi épsége veszélyben van, mert tüdőrákban szenved. Kérelmező a 2015. évre vonatkozóan, az általa becsatolt igazolások alapján havi nettó 93.580,- Ft összegű ellátásban részesül, mely hozzátartozói és rokkantsági ellátásból tevődik össze.
A döntés elleni fellebbezés benyújtásának határideje 2016. február 03. napján járt volna le. A kérelmező fellebbezése 2016. január 20. napján érkezett meg a hatósághoz, így a fellebbezés a törvényes határidőn belülinek tekintendő. A Hatóság döntését nem változtatta meg, mert álláspontja szerint kérelmező ügyében a hatóság hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezik, valamint a fellebbezésben is előadottak alapján Radics Béla Gábornénak van hol laknia, így élete és testi épsége nincs veszélyben.
Az első fokon lefolytatott eljárás alapján és a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú döntést hozó önkormányzati hatóság megállapította, hogy döntése jogszerű és megalapozott, döntését nem módosította, valamint nem vonta vissza.
A másodfokú hatóság megállapításai:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései az alábbiakat mondják ki:
7. § (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
4. § (3) E törvény 7., 84. és 89. §-ainak alkalmazásában hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
32/A. § (1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.
6. § A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 19. § (2) bekezdése szerint, ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. Az önkormányzati hatósági ügyben a polgármester az Ör. 2. § (1) bekezdés alapján átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a Ket. 107. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta. A Ket. 105. § (1) bekezdése alapján a másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
A másodfokú hatóság álláspontja szerint
a) az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglaltak veszélye nem áll fenn, az elsőfokú döntés meghozatalakor sem állt fenn, a kérelmező az abban foglaltakat nem valószínűsítette, és
b) fellebbezésében is előadta, hogy évek óta és jelenleg is lányánál él, így a kérelmező hajléktalannak nem tekinthető.;
c) az élet és testi épség pedig a betegség miatt nem tekinthető veszélyben lévőnek, mint ahogy azt a kérelmező fellebbezésében kifejtette;
d) a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:196. § (1) és (2) bekezdései alapján a kérelmező lányát tartási kötelezettség terheli szülőjével szemben.
A képviselő-testület álláspontja szerint - a fenti jogszabályokat figyelembe véve – az elsőfokú döntés megalapozott, tekintettel arra, hogy a hatóság jelen ügyben hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezik, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglaltak sem álltak fenn a döntés meghozatalakor, így Martonvásár Város Polgármesterének első fokon hozott döntését a Képviselő-testület helybenhagyta, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A Ket. 105. § (5) bekezdése szerint az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. Ugyanezen paragrafus (7) bekezdése szerint a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Erre figyelemmel hívta fel a Képviselő-testület a Polgármestert a döntésnek a fellebbezővel történő közlésére.
A fellebbezés lehetőségét kizárja a Ket. 100. § (1) bekezdésének f) pontja, miszerint nincs helye fellebbezésnek a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.
A Ket. 73/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé.
A fellebbezési eljárás a Ket. 33. § (6) bekezdésében foglaltak alapján 2016. január 30. napján indult. Az ügyintézési határidő megállapítása tekintetében a Ket. 33. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak, mely szerint, ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben harminc napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. Ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése szerint az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Az előbbire, valamint a 2015. évi CLXXXVI. törvény 205. §-ában foglaltakra figyelemmel bírálta el a Képviselő-testület a fellebbezést az ügyfél kérelmének beadása időpontjában hatályos Szt. és Ket. alapján.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 16. §-a alapján az eljárás költség- és illetékmentes.
Fentiek alapján az ügyintézési határidő megtartásra került.
Tárgyi ügyben hozott döntéshez a Képviselő-testület hatáskörét és illetékességét a Ket. 107. § (1) bekezdése állapítja meg.
K. m. f.
Dr. Szabó-Schmidt Katalin tartós távollétében:
Miklósné Pető Rita Dr. Szabó Tibor
aljegyző polgármester
