Martonvásár Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
201/2013. (XII. 3.) határozata
Martonvásár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatáról
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Martonvásár Város Önkormányzatának módosított Helyi Esélyegyenlőségi Programját a határozat melléklete szerint elfogadja.
A határozat végrehajtásának határideje: azonnal
A határozat végrehajtásáért felelős: a polgármester
201/2013. (XII. 3.) határozat melléklete:
|
|
Helyi Esélyegyenlőségi Program |
|
Martonvásár Város Önkormányzata |
|
2013. július 30. |
|
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 65
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 69
1. Jogszabályi háttér bemutatása. 69
2. Stratégiai környezet bemutatása. 71
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége. 72
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység. 83
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége. 90
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége. 93
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége. 97
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága. 104
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 105
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése. 106
A beavatkozások megvalósítói 106
Az intézkedési területek részletes kifejtése. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 107
A megvalósítás előkészítése. 114
Monitoring és visszacsatolás. 115
4. Elfogadás módja és dátuma. 118
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Martonvásár Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait[1], valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Martonvásárról, mint varázslatos helyről már a legkorábbi írásos források is elismerően írnak. Virágzó gazdaságról, példás mezővárosról, rendes lakosokról, élénk társadalmi életről számolnak be a régi újságcikkek, helytörténeti források, és azok jegyzetei, akik az évszázadok során megfordultak itt. (Hornyák, 2005.) A Beethoven-kultusz központjaként számon tartott Martonvásár a Brunszvik-kastélyparkról, az itt működő Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének egyedi, hosszú kutatások eredményeként előállított, kiváló minőségű vetőmagjairól nevezetes, majd vált ismertté egész Európában és a világon sokhelyütt.
Egy település regionális kapcsolatainak széleskörűségét legfőképp a közlekedési hálózatban elfoglalt helye határozza meg, amely befolyásolja a település megközelíthetőségét. Ez a kapcsolatrendszer nem csak regionális szinten fontos, hanem a környező települések vonatkozásában is. Martonvásár Budapest és Székesfehérvár között félúton, Fejér megyében fekszik. A Martonvásári Járás székhelytelepülése, korábban kistérségi székhely. Hivatalosan nem tartozik a főváros agglomerációjához, a gyakorlatban mégis megérzi annak szinte minden kedvező és káros hatását.
Az M7-es autópályáról a Martonvásár-Gyúró lehajtón keresztül közelíthető meg, az M6-os autópálya 8 km-re halad tőle, délkelet-északnyugati irányban kettészeli a 7-es számú országos főút, és a Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal. A martonvásári vasútállomás az elővárosi gyorsvasúthálózat forduló állomása, naponta közel 1500 ember indul munkába vagy iskolába. A városból 9 településre van közvetlen autóbusz járat.
Martonvásár népességszáma 1810-ben érte el az ezer, 1862 táján a kétezer, 1920-as években a háromezer, 1970 táján a négyezer főt, napjainkban pedig meghaladja az ötezret. A lakónépesség száma 2013-ban … fő. A Brunszvik család az itt lakó magyar lakosság mellé sváb és tót nemzetiségű családokat is telepített. Ez a sokszínűség tette és teszi ma is Martonvásárt széleskörű gondolkodásúvá gazdaságában, kultúrájában, hit- és hétköznapi életében.
Ez elmúlt évtizedben a lakosságszám lassú de folyamatos növekedést mutat.
A lakosság öregedési indexe az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb képet mutat. Jelenleg száz 14 év alatti fiatalra 94 idősödő 65 év feletti ember jut a településen.
Az elvándorlás minimálisan negatív összegű, ami azt jelenti, hogy kicsivel többen költöznek el más településre, mint ahányan újonnan települne be a városba.
A reprodukciós ráta az elmúlt évek többségében negatív értékű volt, vagyis a halálozási adatok felülmúlták az újszülöttek számát. Átlagosan 70 újszülött kellene évente ahhoz, hogy a népességszám a következő évtizedben se induljon csökkenésnek.
Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója. A szántó mellett, mely alapvetően a vetőmag előállítást szolgálja, a szőlő érdemel említést, ami az Etyek-Budai Borvidék része. A mezőgazdaságban jelenleg 5 gazdasági társaság, 5 vállalkozó, 3 főfoglalkozású őstermelő (családi gazdálkodó) és 63 őstermelő tevékenykedik.
A rendszerváltoztatás után az MTA Kísérleti Gazdasága több gazdasági társaságra szakadt, melyek megváltozott tevékenysége folytán csökkent a foglalkoztatottak száma.
Ezzel Martonvásáron nagymértékben átalakult a helyben (62,1%-ról 46,6%-ra csökkent) és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. (27,2%-ról 8%-ra csökkent). Sokan kénytelenek voltak átképezni magukat, hogy a megélhetésüket biztosítsák. Ezzel viszont növekedett a képzett lakosok száma.
A mezőgazdasági termelésben, különösen az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete tudományos eredményeinek hasznosításában napjainkban a Prebázis, a Bázismag és az Elitmag Kft-k, valamint a ma már Martonseed Rt. néven működő erdőháti gazdaság szerepe a meghatározó.
A foglalkoztatottak számát tekintve a másik legfontosabb, meghatározó munkaadó maga az önkormányzat.
Az Ipari Szövetkezetben és a mezőgazdasági szövetkezet melléküzemágaiban folytattak ipari és építőipari tevékenységet 2000-ig. Azt követően a korábbi telephelyeken kisebb társas vállalkozások telepedtek le, melyek tevékenységi körében a kozmetikai székek előállításától, a gumiipari termékekig sok minden megtalálható.
Nagyobb foglalkoztatók még a településen: az MTA Nyomda és Kiadó, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Martonvásári Mérnöksége, az Alba Volán Zrt. martonvásári telephelye.
Napjainkra átalakultak a gazdasági élet jellemzői. A legtöbb munkaképes korú martonvásári lakos 1-9 főt foglalkoztató kft-kben dolgozik.
Martonvásár infrastruktúrájának kiépítettsége teljes. Az infrastruktúrával való ellátottság szintje eléri – esetenként meghaladja – a hasonló nagyságú városokét. Minden lakóingatlan számára rendelkezésre áll vezetékes víz, szennyvízcsatorna, vezetékes telefon (ADSL), kábeltelevízió (szintén nagy sebességű internet szolgáltatással), elektromos hálózat, földgáz, burkolt út, kommunális hulladékgyűjtés, komposztgyűjtés. A városközponttól és a vasútállomástól távoli utcákból a lakosság rendelkezésére áll helyi járatú autóbusz-közlekedés is. A település előtt álló feladatként a meglevő alaphálózatok minőségének javítása fogalmazható meg.
A település oktatási intézményei a Brunszvik Teréz Óvoda, Szent László Völgye – Bóbita Óvoda, a Beethoven Általános Iskola, a Martonvásári Művészeti Iskola és a Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthon. Gimnázium nem található a településen, a diákok a környező településekre (Érd, Kápolnásnyék stb.) illetve nagyobb részben Budapestre járnak. Martonvásáron működik orvosi ellátás, szakellátást a velencei Szakorvosi Intézet és az Ercsi Egészségügyi Központ, kórházi kezelést a székesfehérvári Szent György Kórház biztosít. A megfelelő közlekedési kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a településről hiányzó funkciókat viszonylag gyorsan elérhessék a lakosok, bár a kelet –nyugati irányú közlekedés kevésbé megfelelő, mint az észak-déli irányú. Járásszékhelyként az államigazgatás kínálta szolgáltatások elérhetők a településen.
Értékeink, küldetésünk
Értékeinket Martonvásár történeti és kulturális adottságai és hagyományai adják:
· Brunszvik – Beethoven – Dreher hagyatéknak köszönhetjük a
· Brunszvik kastély és parkja
· Brunszvik Teréznek a kisdedóvás területén elért eredményei/ Óvodamúzeum
· Teleki Blanka hagyaték
· Beethoven kapcsolata Martonvásárral
· A Dreherek által létrehozott agrár-mintagazdaság
· Dreher szeszgyár - sörkereskedés
· Mezőgazdasági hagyományok
· Kukorica- és búzakutatás, termesztés
· Művészetoktatás és az abból kinövő közösségek
· Néptánc, népzenei hagyományőrzés
· Zenei hagyományok: komolyzene és fúvószene
· Képzőművészek - kézművesek
· Kultúra:
· Könyvtár és alkotó közösségek
· Közművelődés, rendezvények, múzeum
· Társadalmi szervezetek
· Alapítványok
· Egyesületek
· Sportegyesületek
· Közösségek
· Egyházak
· Pártszervezetek
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Martonvásár Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
- az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
- a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
- a diszkriminációmentességet,
- szegregációmentességet,
- a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
Martonvásár esélyegyenlőségi programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki utak, közlekedési eszközök és munkahelyek teremtését, valamint törekszünk az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrésére. Ezek a lépések segíthetnek a munkanélküliség és a szociális problémák csökkentésében.
A szociális ellátások során arra kell törekedni, hogy az igénybevevők életkörülménye, életminősége javuljon, megteremtve a szociális biztonság érvényesülésének feltételeit. Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak. Az ellátás biztosítása során törekedni kell az egyén autonómiájának, képességeinek megtartására, fejlesztésére. Meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb időtartamú családban éléshez, az otthoni környezetben történő ellátáshoz, hogy az egyének minél tovább megszokott környezetükben maradhassanak. Törekedni kell az egyenlőtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebből adódó társadalmi feszültségek csökkentésére. A helyi szociálpolitika feladata, hogy megelőzze az egyén társadalom perifériájára való sodródását.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
- a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
- a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)
előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Martonvásár Város Önkormányzata a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 8/2012. (V. 3.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: helyi rendelet) szabályozza a településen élőknek nyújtott szociális ellátásokat.
Szociális ellátási formák:
- pénzbeli ellátás
- természetbeni ellátás
- szociális alapszolgáltatások
Az egyes szociális ellátások pénzbeli fedezetét a központi költségvetés biztosítja. Központi költségvetés biztosítja az alanyi jogon és normatív alapon kiadott közgyógy-ellátási igazolvánnyal megvásárolt gyógyszerek térítési díját, míg a rászorultsági, méltányossági alapon történő megállapítása esetén igazolványonként az önkormányzatot is fizetési kötelezettség terheli. A rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és alanyi jogon megállapított ápolási díj 90 % - át szintén a központi költségvetés biztosítja.
Fentieken túl a helyi szinten szabályozott, rászorultságtól függő juttatások teljes egészében az önkormányzati költségvetést terhelik, illetve az állam mindehhez az állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással járul hozzá azáltal, hogy a szociális normatíva tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási működési támogatások költségeihez történő állami hozzájárulást.
- Pénzbeli ellátások
A települési önkormányzat a pénzbeli ellátások keretén belül rászorultság esetén megállapíthat a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, átmeneti segélyt, ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást. Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.
- Természetbeni ellátások
Az önkormányzat döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátás megállapítható élelmiszer, tankönyv, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, tüzelő, közüzemi díjak kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás formájában.
- Szociális alapszolgáltatás
Martonvásár Város Önkormányzata a szociális alapszolgáltatásokat a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül nyúltja a település lakóinak. A településen élő családok, egyének problémáit ismerve a Segítő Szolgálat munkatársa életvezetési tanácsokkal segítik a rászorulókat.
Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének kapcsolódó rendeletei:
o a helyi közművelődésről;
o a kommunális adóról;
o az építményadóról;
o a hulladékgazdálkodásról;
o a vízdíjakról,
o a temetőkről és a temetkezésről;
o a Művészeti Iskolai tandíjakról;
o a háziorvosi körzethatárokról;
o a védőnői körzethatárokról;
o Dreher Jenő Városfejlesztési Program;
o Szociális koncepció.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
A vonatkozó dokumentumok és tervek elemzése megtörtént, azok céljaival és eszközeivel hangoltuk össze a készülőt figyelembe vettük a program kialakítása során. A szociális ellátásokról szóló helyi rendeleten kívül különös figyelmet fordítottunk a következőkre: Szociális koncepció, Dreher Jenő Városfejlesztési Program, Közoktatási Intézkedési Terv, pályázati programok.
Említésre méltó Gárdony és Ercsi Rendőrkapitányságainak bűn- és baleset-megelőzési tevékenysége.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
2011-ben készült el a Martonvásári kistérség (korábban Ercsi kistérség) közösen megfogalmazott Közoktatási Intézkedési Terve, valamint 2012-ben - az akkori jogszabályi előírásoknak megfelelő - Esélyegyenlőségi Terve, amelyek stratégiai célja az volt, hogy Martonvásár és a kistérség többi települése olyan településekké váljanak, ahol senki sem tapasztal diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést.
A tervek alapelvei:
• Szolidaritás: a települések közösségeinek minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.
• Méltányos és rugalmas elbánás: a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszenek, amelyek elősegítik az érintettek iskolai sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.
A Közoktatási Intézkedési Terv megvalósulását a települések képviselő testületei nyomon követik, s ha szükséges, módosítják.
További általános elvek: az önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, amely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, a jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítenek egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul.
Kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására:
- halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,
- sajátos nevelési igényű tanulók,
- hátrányos helyzetű tanulók,
- roma kisebbséghez tartozó tanulók.
A település humán infrastruktúrája
Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)
A település oktatási intézményei:
- Brunszvik Teréz Óvoda
- Szent László Völgye – Bóbita Óvoda
- Beethoven Általános Iskola
- Martonvásári Művészeti Iskola,
- Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthon
Gimnázium nem található a településen, a diákok a környező településekre (Érd, Kápolnásnyék stb.) illetve nagyobb részben Budapestre járnak. Martonvásáron működik orvosi ellátás, szakellátást a velencei Szakorvosi Intézet valamint az ercsi Egészségügyi Központ, kórházi kezelést a székesfehérvári Szent György Kórház biztosít. A megfelelő közlekedési kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a településről hiányzó funkciókat viszonylag gyorsan elérhessék a lakosok. Járásszékhelyként az államigazgatás kínálta szolgáltatások elérhetők a településen.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
A településen működő szociális, oktatási és egészségügyi intézményeknek tevékenysége során feltárásra kerültek azok a kritikus pontok, melyek esélyegyenlőség szempontjából beavatkozást, valamint az országos adatgyűjtéseknek köszönhetően az önkormányzat rendelkezésére állnak azok az adatok, amelyek segítségével kidolgozhatja esélyegyenlőségi programját.
Adathiányokkal az alábbi területeken találkoztunk:
Demográfia:
- A népesség iskolai végzettségéről nincs adatközlés;
- A nemzetiségi-, illetve roma lakosságról nincsenek pontos adatok, elsősorban a személyiségi jogok védelmének betartása miatt;
- A fogyatékkal élőkről sincs jelenleg pontos nyilvántartás (létszámuk, milyen fogyatékossággal élnek, nemek aránya, kor szerinti megoszlás, munkaerőpiaci helyzetük, végzettségük)
Szociális helyzet:
- Fogyatékkal élőkről, romákról többnyire nincsenek elkülöníthető, számszerű adatok;
- A gyermekes családok esetében csak hozzávetőleges pontossággal lehet tudni, hogy hány szülős családok, mennyi gyermeket nevelnek, mennyi a fogyatékos-, tartósan beteg gyereket nevelők, illetve háztartásban gyerekeken kívül mást eltartók száma, mivel kizárólag csak a Családsegítő Központ által gondozottakról kaptunk információt;
- A nyugellátásban részesülők száma, aránya, megoszlása (öregségi, özvegyi, árva-ellátás).
Egészségügy:
- Népegészségügyi szűrésekből, illetve védőoltásokból kimaradtak adatai.
Foglalkoztatás:
- A romák és fogyatékkal élők foglalkoztatási mutatói tekintetében semmilyen adattal nem rendelkezünk;
- Szociális-, foglalkozási rehabilitáció, intézményi-, illetve külső szolgáltató által történő foglalkoztatás nincs a településen;
- Nem áll rendelkezésre adat a megváltozott munkaképességű személyekről;
- Nincs adat a település lakóinak jellemző foglalkoztatási ágairól;
- Nincsenek pontos adatok a minimálbéren foglalkoztatottakról és a fekete foglalkoztatásról.
Lakhatási helyzet:
- A települési önkormányzat minimális számú bérlakás állománnyal, azon belül elenyésző számú szociális bérlakással rendelkezik.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését). A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére vonatkozó mutatók messze elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól.
Martonvásáron gyakorlatilag egy roma család él, tagjaik alkotnak több különálló háztartást. Szinte 100%-ban sújtja őket a munkanélküliség, állandó munkával és rendszeres jövedelemmel csak néhányuk rendelkezik. Jellemzően nagy számban veszik igénybe a helyi önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokat, valamint állandó kliensei a Segítő Szolgálatnak. Az önkormányzat egyetlen szociális bérlakásának lakója is tagjaik közül kerül ki.
A mélyszegénységben élő martonvásári lakosok jellemzően sokgyerekes családok, egyedülálló tartósan beteg emberek, továbbá egyedülálló idősek közül kerülnek ki. Ezekre a csoportokra szintén jellemző a nagyon alacsony foglalkoztatottság, az igen alacsony nyugdíjak, továbbá a bármilyen ellátás hiánya (gyakori
a tartósan betegek körében, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem teszi jogosulttá őket semmilyen ellátásra, viszont foglalkozás egészségügyi szempontból nem tudnak számukra megfelelő munkát kínálni).
A mélyszegénységben élőkre és a romákra is jellemző a nagyarányú közüzemi tartozások felhalmozódása, azonban meg kell jegyezni, hogy ez sok más családnak is problémát okoz. Sokuknál előre fizetős mérőóra került felszerelésre, de olyan is előfordult, akinél nem fizetés miatt megszüntették a közüzemi szerződést.
A fentiekhez az alábbi alapvető ok vezetett: nincs a megélhetéshez elég pénz.
• Az eddig is rossz, bizonytalan helyzetű családok életminősége tovább romlott.
• Újratermelődő szegénység
• Munkanélküliség
• Életmódból, nem elégséges és helytelen táplálkozásból eredő egészségi állapot romlása
• Közüzemi szolgáltatások magas számú megszűnése a családok otthonaiban
• Korai iskolaelhagyás
• Szegénységben felnövekvés
• Kulturális okok
• Szülő iskolai végzettsége
• Válás, házasságon kívüli gyermekvállalás generációról generációra való átadása
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet sor: az életminőség javítása érdekében a lakókörnyezetük rendezése (Önk. rendelet), integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
A munkanélküliek aránya a lakónépességhez viszonyítva 2008-ról 2009-re nagyobb mértékben (feltűnő ebben az időszakban a nők arányának ugrásszerű növekedése), 2012-ig kisebb mértékben, de folyamatosan növekszik. A regisztrált munkanélküliek száma szintén 2008-ról 2009-re növekszik nagyobb mértékben, ezt követően 2010-ben enyhe csökkenés figyelhető meg, amelyet 2011-ben újabb növekedés követ.
|
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya |
|||||||||
|
év |
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli |
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli |
|||||||
|
fő |
fő |
% |
|||||||
|
nő |
férfi |
összesen |
nő |
férfi |
összesen |
Nő |
férfi |
összesen |
|
|
2008 |
54 |
51 |
105 |
7 |
5 |
12 |
13,0% |
9,8% |
11,4% |
|
2009 |
75 |
80 |
155 |
6 |
14 |
20 |
8,0% |
17,5% |
12,9% |
|
2010 |
74 |
83 |
157 |
8 |
13 |
21 |
10,8% |
15,7% |
13,4% |
|
2011 |
87 |
101 |
188 |
9 |
24 |
33 |
10,3% |
23,8% |
17,6% |
|
2012 |
83 |
88 |
171 |
15 |
18 |
33 |
18,1% |
20,5% |
19,3% |
A regisztrált munkanélküliek között a tartósan munkanélküliek (180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek) száma szintén növekszik, mind a férfiak, mind a nők körében. A tartósan munkanélküliek között a férfiak aránya jóval nagyobb, de a 2012. évben itt is jelentősen nőtt a nők aránya. A pályakezdő munkanélküliek tendenciái eltérnek az eddigiektől: a nők száma magasabb ebben a kategóriában a férfiakénál, valamint a 2011-es évhez képest nagyarányú csökkenés figyelhető meg a pályakezdő álláskeresők számában. Az adatokból az is megállapítható, hogy a nők számára a családi és a munkaerő-piaci szerep összeegyeztetése jelentős nehézséget okoz, ezért az állásvesztés a gyermekes családanyák számára különösen magas kockázatú eseménynek számít.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
A munkanélküliek nagy %-a tipikusan az alacsony iskolai végzettségűek közül kerül ki, de az elmúlt évekre jellemző a pályakezdők alacsony foglalkoztatottsága és megjelentek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is a munkanélküliek között.
|
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint |
|||||||
|
év |
nyilvántartott álláskeresők száma összesen |
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint |
|||||
|
8 általánosnál alacsonyabb végzettség |
8 általános |
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség |
|||||
|
Fő |
fő |
% |
fő |
% |
fő |
% |
|
|
2008 |
112 |
0 |
0% |
25 |
22% |
87 |
78% |
|
2009 |
152 |
1 |
0,7% |
39 |
26% |
112 |
74% |
|
2010 |
143 |
3 |
2,1% |
36 |
25% |
104 |
73% |
|
2011 |
182 |
3 |
1,6% |
45 |
25% |
134 |
74% |
Az elmúlt években a nyilvántartott álláskeresők száma növekedő tendenciát mutatott. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végezettség szerinti megoszlásában nem figyelhetőek meg jelentős változások. A munkát kereső aktív korúak között jelentős az alacsony végzettségű, de nem szakképzetlen ember. Nagy valószínűleg ezek az álláskeresők olyan szakképzettséggel rendelkeznek, amely nem jelent számukra olyan versenyképes felkészültséget, amelyre a környékbeli munkaerőpiacnak szüksége lenne.
c) közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatás kiszélesítése településünket is érintette: nem csak a Munkaügyi Kirendeltséggel való együttműködésünk során, hanem elnyert pályázatok megvalósítása során is alkalom nyílt közfoglalkoztatottak bevonására. A rövid idejű részmunkaidős (max. 3 hónapig tartó, 4-6 órás) közfoglalkoztatás a leggyakoribb foglalkoztatási forma. A pozitívum mellett negatívum a nagy fluktuáció és a nők nehezebben vonhatóak be ebbe a foglalkoztatási formába.
|
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma |
||
|
év |
rendszeres szociális segélyben részesülők |
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) |
|
fő |
fő |
|
|
2008 |
5 |
13 |
|
2009 |
7 |
16 |
|
2010 |
7 |
26 |
|
2011 |
15 |
43 |
|
2012 |
21 |
23 |
A rendszeres szociális segélyben részesülők száma az elmúlt években többszörösére emelkedett. Ebben a segélyformában részesülő tartós állásker
