289/2025. (12. 16.) közigazgatási bírság kiszabásáról szóló Ph/6845-8/2025. számú határozat elleni fellebbezés elbírálása
Írta: Treka92 - Dátum: 2025. december 16. 00:00:00
közigazgatási bírság kiszabásáról szóló Ph/6845-8/2025. számú határozat elleni fellebbezés elbírálása
Teljes hír

Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testülete

289/2025. (XII.16.) határozata

közigazgatási bírság kiszabásáról szóló Ph/6845-8/2025. számú határozat elleni fellebbezés elbírálása

 

1.) Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete másodfokú hatósági hatáskörében eljárva az alábbi határozatot hozza:

 

„HATÁROZAT

 

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), másodfokú hatósági hatáskörében eljárva Dr. Sári László, 2464 Gyúró Thököly utca 34. szám alatti lakos 2025. december 10. napján - Martonvásár Város Jegyzőjének 2025. november 18. napján kelt, Ph/6845-8/2025. ügyiratszámú, közigazgatási bírság kiszabása tárgyában hozott határozata ellen - benyújtott fellebbezését megtárgyalta és az elsőfokú hatóság döntését

helybenhagyja.

 

A Képviselő-testület megállapítja, hogy a fellebbezés illetéke (5.000.-Ft) mely 2025.12.16. napján megfizetésre került.

 

A Képviselő-testület megállapítja, hogy az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

 

A Képviselő-testület intézkedik a jelen döntés fellebbezővel történő közlésére.

 

A Képviselő-testület határozata a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, de a döntést sérelmező fél – kifejezetten jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében közigazgatási pert indíthat. A keresetlevelet a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Veszprémi Törvényszékhez címezve (8200 Veszprém, Vár utca 19.) Martonvásár Város Jegyzőjéhez (2462 Martonvásár, Budai út 13.) lehet benyújtani. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási per illetéke 30.000,- forint. A keresetlevélnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs.

 

INDOKOLÁS

 

Martonvásár Város Jegyzője 2025. november 18. napján kelt, Ph/6845-8/2025. ügyiratszámú határozatában 20.000.-Ft (azaz húszezer forint) közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte Dr. Sári László, 2464 Gyúró Thököly utca 34. szám alatti lakost, mint az UTB-267 forgalmi rendszámú gépjármű üzembentartóját annak okán, hogy a gépjárművezető gépjárművével szabálytalan módon (zöldterületen) parkolt, ezáltal pedig a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegte.

 

A határozat ellen Dr. Sári László a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a bírságtól való eltekintést.

 

A rendelkezésre álló iratok alapján a Képviselő-testület az alábbiakat állapította meg:

 

Martonvásár Város Jegyzője 2025. november 18. napján kelt Ph/6845-8/2025. számú, 2025. november 28. napján átvett határozatában közigazgatási bírságot szabott ki Dr. Sári László vonatkozásában, aki az UTB-267 forgalmi rendszámú gépjárművel Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 17/2016 (X.12.) önkormányzati rendeletének 19. § t) pontjával ellentétesen parkolt, ezáltal megsértette a közösségi együttélés alapvető szabályait.

 

A döntés ellen Dr. Sári László törvényes határidőn belül – 2025. december 10. napján - fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy véleménye szerint a parkolás helyszínén nem eldönthető- hogy mi minősül zöldterületnek, valamint kifogásolja, hogy nincs megjelölve a zöldterület és a parkolási tilalom jelzés. Előadja ezen kívül azt is, hogy a vasútállomás irányítóépülete mögött kialakított parkolóhely használhatatlan a világítás hiánya, valamint a sáros környezet okán. Fellebbezésének oka továbbá az a körülmény, hogy gépjárműve műszaki meghibásodás okán került elhelyezésre szabálytalan módon, azt a gépjárművezetőnek kellett az úttestről letolnia (megelőzve ezzel azt, hogy a buszokat akadályozza a szabad mozgásban), mert a gépjármű lerobbant. Elakadásjelző háromszöget pedig azért nem helyezett el, mert nem találta azt a csomagtartóban. Mindezen vélemények és körülmények miatt kéri, hogy a bírságtól tekintsen el a Jegyző.

 

A Rendelet 19. § t) pontja alapján:

„a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg:

az, aki a közparkokat, köztárgyak környezetében lévő díszburkolatot, zöldterületet, sétányt, játszóteret görkorcsolyával, gördeszkával, kerékpárral, segédmotoros kerékpárral, vagy gépjárművel rendeltetéstől eltérő módon vagy céllal használ, zöldterületen arra ki nem jelölt helyen gépjárművel parkol.”

 

A Rendelet 22. §-a szerint a közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a jegyző törvényben meghatározottak szerinti közigazgatási szankciót alkalmazhat.

22. § (1) E fejezetben foglaltak megsértése esetén a jogsértővel szemben 50 000 forintig terjedő helyszíni bírság, illetve természetes személlyel szemben 200 000 forintig jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben 2 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört:

a) helyszíni bírság esetén a közterület-felügyelő;

b) közigazgatási bírság esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző

gyakorolja. A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás során a Ksztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

A Rendelet 21. § (3) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Rendeletben meghatározott eltérésekkel.

 

A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ksztv. 9. § (2) bekezdés alapján közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé.

A Ksztv. értelmében, ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,

  1. és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,
  2. ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz.

A Ksztv. 2. § (3) bekezdése alapján közigazgatási szankció a figyelmeztetés, a közigazgatási bírság, a tevékenység végzésétől történő eltiltás, az elkobzás és a jogszabályban meghatározott, egyéb szankció.

A Ksztv. 10. § (1) bekezdése szerint, közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok mellett – az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

A (4) bekezdés értelmében a hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírságösszeg esetén a kiszabható közigazgatási bírság mértéke legfeljebb Rendeletben meghatározott közigazgatási bírságösszeg felső határának fele lehet, ha a Ksztv. szerinti Nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.

 

A rendelkezésre álló iratokat, illetve a fenti jogszabályhelyeket figyelembe véve megállapítható, hogy a szabálysértő a gépjárművével szabálytalanul parkolt, ezáltal pedig a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértette. Szabálytalan parkolása során nem járt el kellő körültekintéssel, gépjárműve meghibásodását szabályszerűen nem jelezte. Szabályszegése ismétlődő jellegű, ugyanezen okból, ugyanezen gépjármű vonatkozásában már kivetésre került egy 10 000 forint összegű közigazgatási bírság részére korábban, melyből következik, hogy a gépjárművezető tisztában volt azzal, hogy az a hely, ahol parkolt, nem parkolásra kijelölt hely és a várakozás ott szabálytalan. A bírság összegének meghatározásakor ugyanakkor a Jegyző nem szabta ki a maximális bírság összegét.

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy Martonvásár Város Jegyzője, mint elsőfokú hatóság, a Ph/6845-8/2025. számú döntése meghozatalakor a jogszabályoknak megfelelően járt el, a bírság összegének meghatározása megfelel a jogszabályban előírtaknak, ezért a Képviselő-testület - a rendelkező részben foglaltak szerint – annak helybenhagyásáról rendelkezett.

 

A döntés a fentieken túl az Ákr. 80. § (1) bekezdésén, a 81. § (1) bekezdésén, a 119. § (4) - (5) bekezdésein alapul. 

 

A Képviselő-testület hatáskörét és illetékességét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. § (2) bekezdése, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 16. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg, figyelemmel a Rendelet 17. § (2) bekezdésére.

 

A döntés elleni fellebbezés lehetőséget az Ákr. 116. §-a zárja ki.

A jogorvoslatról szóló tájékoztatást az Ákr. 114. § (1) bekezdése, valamint közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (1) bekezdése és a 13. § (3) bekezdés g) pontja alapján adtam. 

 

A fellebbezés illetékének mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, a közigazgatási per eljárásának illetékéről pedig a 45/A. § (1) bekezdése rendelkezik.

 

Az eljárási cselekmény kapcsán egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Képviselő-testület nem rendelkezik.   

 

 

Martonvásár, 2025. …………….”

 

 

2.) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert az 1.) pont szerinti döntés közlésére.

                                                     

A határozat végrehajtásáért felelős: polgármester

A határozat végrehajtásának határideje: azonnal