202/2018. (11. 27.) Martonvásár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról
Írta: Treka92 - Dátum: 2018. november 27. 00:00:00
Martonvásár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról
Teljes hír

Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

202/2018. (XI.27.) határozata

Martonvásár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról

 

 

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Martonvásár Város Önkormányzatának módosított Helyi Esélyegyenlőségi Programját a határozat melléklete szerint elfogadja.

 

 

A határozat végrehajtásának határideje: azonnal

A határozat végrehajtásáért felelős: a polgármester

 

 

 

 
…/2018. (…) határozat melléklete:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

Martonvásár Város Önkormányzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2018. november 27.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

Tartalom

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP). 6

Bevezetés. 6

A település bemutatása. 6

Értékeink, küldetésünk. 10

Célok. 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE). 12

1. Jogszabályi háttér bemutatása. 12

2. Stratégiai környezet bemutatása. 15

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége. 17

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység. 32

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége. 40

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége. 45

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége. 49

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása. 55

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága. 58

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT). 59

1. A HEP IT részletei 60

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése. 60

A beavatkozások megvalósítói 60

Jövőképünk. 61

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT). 65

3. Megvalósítás. 71

A megvalósítás előkészítése. 71

Fokozott hangsúly helyeződik a „család, gyermek”védelmi rendszerekre Szociális és szociálpolitikai ellátó rendszerek Gyermekvédelmi és egészségügyi ellátó rendszerek Oktatási és foglalkoztatási munkaerő piaci ellátórendszerek struktúráira, beavatkozásaira, szolgáltatási-rendszerének bővítésére, prevencióra. A szegénységből való kilépés egyik legfontosabb feltétele a fizetett munka. (Még az alacsony keresetek is jobban segítenek). 71

A megvalósítás folyamata. 71

Monitoring és visszacsatolás. 73

Nyilvánosság. 73

Érvényesülés, módosítás. 74

4. Elfogadás módja és dátuma. 76

 

 

 

 


 

 

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

 

 

Bevezetés

 

Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Martonvásár Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az Önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

 

A település bemutatása

 

Martonvásárról, mint varázslatos helyről már a legkorábbi írásos források is elismerően írnak. Virágzó gazdaságról, példás mezővárosról, rendes lakosokról, élénk társadalmi életről számolnak be a régi újságcikkek, helytörténeti források, és azok jegyzetei, akik az évszázadok során megfordultak itt. (Hornyák, 2005.) A Beethoven-kultusz központjaként számon tartott Martonvásár a Brunszvik-kastélyparkról, az itt működő Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének egyedi, hosszú kutatások eredményeként előállított, kiváló minőségű vetőmagjairól nevezetes, majd vált ismertté egész Európában és a világon sokhelyütt.

 

Egy település regionális kapcsolatainak széleskörűségét legfőképp a közlekedési hálózatban elfoglalt helye határozza meg, amely befolyásolja a település megközelíthetőségét. Ez a kapcsolatrendszer nem csak regionális szinten fontos, hanem a környező települések vonatkozásában is. Martonvásár Budapest és Székesfehérvár között félúton, Fejér megyében fekszik. A Martonvásári Járás székhely települése, korábban kistérségi székhely. Hivatalosan nem tartozik a főváros agglomerációjához, a gyakorlatban mégis megérzi annak szinte minden kedvező és káros hatását.

 

Az M7-es autópályáról a Martonvásár-Gyúró lehajtón keresztül közelíthető meg, az M6-os autópálya 8 km-re halad tőle, délkelet-északnyugati irányban kettészeli a 7-es számú országos főút, és a Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal. A martonvásári vasútállomás az elővárosi gyorsvasúthálózat forduló állomása, naponta közel 1500 ember indul munkába vagy iskolába. A városból 9 településre van közvetlen autóbusz járat.

 

Martonvásár népességszáma 1810-ben érte el az ezer, 1862 táján a kétezer, 1920-as években a háromezer, 1970 táján a négyezer főt, napjainkban pedig megközelíti a 6000 főt (a lakónépesség száma 2017-ben 5705 fő). A Brunszvik család az itt lakó magyar lakosság mellé sváb és tót nemzetiségű családokat is telepített. Ez a sokszínűség tette és teszi ma is Martonvásárt széleskörű gondolkodásúvá gazdaságában, kultúrájában, hit- és hétköznapi életében.

 

Az elmúlt évtizedben a lakosságszám lassú, de folyamatos növekedést mutat.

1. számú táblázat - lakónépesség száma az év végén

  

 

Fő

Változás

2007

5558

 

2008

5613

101%

2009

5616

100%

2010

5670

101%

2011

5690

100%

2012

5742

101%

2013

5603

98%

2014

5616

100%

2015

5540

99%

2016

5592

101%

2017

5705

102%

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

            

 

A lakosság öregedési indexe az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb képet mutat. Jelenleg száz 14 év alatti fiatalra 94 idősödő 65 év feletti ember jut a településen.

3. számú táblázat - Öregedési index

 

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

816

813

100,4%

2008

771

859

89,8%

2009

793

856

92,6%

2010

802

883

90,8%

2011

813

888

91,6%

2012

852

899

94,8%

2013

858

915

93,8%

2014

887

908

97,7%

2015

893

939

95,1%

2016

899

926

97,1%

2017

 

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

            

 

Az elvándorlás minimálisan negatív összegű, ami azt jelenti, hogy kicsivel többen költöznek el más településre, mint ahányan újonnan települne be a városba.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

  

 

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

71

76

-5

2009

66

68

-2

2010

59

76

-17

2011

74

72

2

2012

58

64

-6

2013

56

99

-43

2014

48

74

-26

2015

50

76

-26

2016

47

106

-59

2017

 

 

0

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

            

 

A reprodukciós ráta az elmúlt évek többségében negatív értékű volt, vagyis a halálozási adatok felülmúlták az újszülöttek számát, 2012-től ez a tendencia állandósult.

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója. A szántók mellett, mely alapvetően a vetőmag előállítást szolgálja, a szőlő érdemel említést, ami az Etyek-Budai Borvidék része. A mezőgazdaságban jelenleg 5 gazdasági társaság, 5 vállalkozó, 3 főfoglalkozású őstermelő (családi gazdálkodó) és 63 őstermelő tevékenykedik.

A rendszerváltoztatás után az MTA Kísérleti Gazdasága több gazdasági társaságra szakadt, melyek megváltozott tevékenysége folytán csökkent a foglalkoztatottak száma.

Ezzel Martonvásáron nagymértékben átalakult a helyben (62,1%-ról 46,6%-ra csökkent) és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. (27,2%-ról 8%-ra csökkent). Sokan kénytelenek voltak átképezni magukat, hogy a megélhetésüket biztosítsák. Ezzel viszont növekedett a képzett lakosok száma.

A mezőgazdasági termelésben, különösen az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete tudományos eredményeinek hasznosításában napjainkban a Prebázis, a Bázismag és az Elitmag Kft-k, valamint a ma már Martonseed Rt. néven működő erdőháti gazdaság szerepe a meghatározó.

A foglalkoztatottak számát tekintve a másik legfontosabb, meghatározó munkaadó maga az Önkormányzat, valamint 2013-tól a Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatala.

Az Ipari Szövetkezetben és a mezőgazdasági szövetkezet melléküzemágaiban folytattak ipari és építőipari tevékenységet 2000-ig. Azt követően a korábbi telephelyeken kisebb társas vállalkozások telepedtek le, melyek tevékenységi körében a kozmetikai székek előállításától, a gumiipari termékekig sok minden megtalálható.

Nagyobb foglalkoztatók még a településen: az MTA Nyomda és Kiadó, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Martonvásári Mérnöksége, az Alba Volán Zrt. martonvásári telephelye.

Napjainkra átalakultak a gazdasági élet jellemzői. A legtöbb munkaképes korú martonvásári lakos 1-9 főt foglalkoztató kft-kben dolgozik.

Martonvásár infrastruktúrájának kiépítettsége teljes. Az infrastruktúrával való ellátottság szintje eléri – esetenként meghaladja – a hasonló nagyságú városokét. Minden lakóingatlan számára rendelkezésre áll vezetékes víz, szennyvízcsatorna, vezetékes telefon (ADSL), kábeltelevízió (szintén nagy sebességű internet szolgáltatással), elektromos hálózat, földgáz, burkolt út, kommunális hulladékgyűjtés, komposztgyűjtés. A városközponttól és a vasútállomástól távoli utcákból a lakosság rendelkezésére áll helyi járatú autóbusz-közlekedés is. A település előtt álló feladatként a meglevő alaphálózatok minőségének javítása fogalmazható meg.

A település köznevelési intézményei a Brunszvik Teréz Óvoda, a Szent László Katolikus Óvoda, a Martonvásári Beethoven Általános Iskola, a Martonvásári Művészeti Iskola és a Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium. Gimnázium nem található a településen, a diákok a környező településekre (Érd, Kápolnásnyék stb.) illetve nagyobb részben Budapestre járnak. Martonvásáron működik orvosi ellátás, szakellátást a Velence-tavi Kistérségi Járóbeteg Szakorvosi Rendelőintézet és az Ercsiben található Dr. Ercsényi László Egészségház, kórházi kezelést a székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Kórház biztosít. A megfelelő közlekedési kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a településről hiányzó funkciókat viszonylag gyorsan elérhessék a lakosok, bár a kelet-nyugati irányú közlekedés kevésbé megfelelő, mint az észak-déli irányú. Járásszékhelyként az államigazgatás kínálta szolgáltatások széles körben elérhetők a településen.

 

Értékeink, küldetésünk

 

Értékeinket Martonvásár történeti és kulturális adottságai és hagyományai adják:

 

Célok

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

 

Önkormányzat a Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

 

A HEP helyzetelemző részének célja

 

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

 

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (továbbiakban: HEP IT) tartalmazza.

 

A HEP IT célja

 

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

 

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

 

Martonvásár esélyegyenlőségi programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki utak, közlekedési eszközök és munkahelyek teremtését, valamint törekszünk az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrésére.

 

A városban élő valamennyi polgárnak joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális biztonságot. A szociális ellátások során arra kell törekedni, hogy az igénybevevők életkörülménye, életminősége javuljon, megteremtve a szociális biztonság érvényesülésének feltételeit. Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak. Az ellátás biztosítása során törekedni kell az egyén autonómiájának, képességeinek megtartására, fejlesztésére. Meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb időtartamú családban éléshez, az otthoni környezetben történő ellátáshoz, hogy az egyének minél tovább megszokott környezetükben maradhassanak. Törekedni kell az egyenlőtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebből adódó társadalmi feszültségek csökkentésére. A helyi szociálpolitika feladata, hogy megelőzze az egyén társadalom perifériájára való sodródását.

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

 

1. Jogszabályi háttér bemutatása

 

  1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

előírásaira.

 

  1. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

 

A járások kialakításáról, valamint az egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény rendelkezett a járási hivatalok kialakításáról. A Járási hivatalok hatáskörébe került több, a korábbiakban a jegyző, illetve a helyi Önkormányzat hatáskörébe tartozó támogatási forma. Erre, valamint a jogszabályi változásokra való tekintettel az Önkormányzatunk kötelezettsége abban állt, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson.

 

Önkormányzat a szociális rászorultság esetén nyújtandó települési támogatásokról szóló 29/2015. (XI. 25.) Önkormányzati rendeletében (továbbiakban: helyi rendelet) szabályozza a településen élőknek nyújtott szociális ellátásokat.

A képviselő-testület az Szt-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az Önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek alapján pénzbeli vagy természetbeni formában települési támogatást nyújt. E támogatás keretében az Önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást.

 

Szociális ellátási formák:

 

Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén

A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

 

Önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül nyúltja a település lakóinak. A településen élő családok, egyének problémáit ismerve a Segítő Szolgálat munkatársa életvezetési tanácsokkal segítik a rászorulókat.

Szociális alapszolgáltatások:

 

A Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatala 2013. év óta az alábbi ellátásokat biztosítja:

 

Az egyes szociális ellátások pénzbeli fedezetét a központi költségvetés biztosítja. Fentieken túl a helyi szinten szabályozott, rászorultságtól függő juttatások teljes egészében az Önkormányzati költségvetést terhelik, illetve az állam mindehhez az állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással járul hozzá azáltal, hogy a szociális normatíva tartalmazza a települési Önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátási működési támogatások költségeihez történő állami hozzájárulást.

 

Önkormányzat Képviselő-testületének kapcsolódó rendeletei, határozatai:

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési Önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

 

A vonatkozó dokumentumok és tervek elemzése megtörtént, azok céljaival és eszközeivel hangoltuk össze a készülőt figyelembe vettük a program kialakítása során. A szociális ellátásokról szóló helyi rendeleten kívül különös figyelmet fordítottunk a következőkre:

 

Említésre méltó Gárdony és Ercsi Rendőrkapitányságainak bűn- és baleset-megelőzési tevékenysége.

 

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

 

2011-ben készült el a Martonvásári kistérség (korábban Ercsi kistérség) közösen megfogalmazott Közoktatási Intézkedési Terve, valamint 2012-ben - az akkori jogszabályi előírásoknak megfelelő - Esélyegyenlőségi Terve, amelyek stratégiai célja az volt, hogy Martonvásár és a kistérség többi települése olyan településekké váljanak, ahol senki sem tapasztal diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést.

A tervek alapelvei:

• Szolidaritás: a települések közösségeinek minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.

• Méltányos és rugalmas elbánás: a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszenek, amelyek elősegítik az érintettek iskolai sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.

 

Az első helyi esélyegyenlőségi program 2013. július 30-án került elfogadásra, amely a korábbi Közoktatási intézkedési terv és Esélyegyenlőségi Terv megfogalmazott céljait magába olvasztotta.

 

A Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás), amelynek székhely települése Martonvásár, továbbá a Társulást alkotó Önkormányzatok a Martonvásári járás teleülései (Baracska, Ercsi, Gyúró Kajászó, Martonvásár, Tordas, Ráckeresztúr, Vál), 2017. december 14. napján elfogadta a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót. A szociális szolgáltatástervezési koncepció a Társulást alkotó települések egészére kiterjedően tárja fel a szociális szolgáltatások jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetséges irányait.

 

További általános elvek: az önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, amely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, a jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítenek egyéneket, társadalmi csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul.

Kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására:

- halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,

- sajátos nevelési igényű tanulók,

- hátrányos helyzetű tanulók,

- roma kisebbséghez tartozó tanulók.

 

A település humán infrastruktúrája

Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

 

A település oktatási intézményei:

 

Gimnázium nem található a településen, a diákok a környező településekre (Érd, Kápolnásnyék stb.) illetve nagyobb részben Budapestre járnak.

 

Martonvásáron jelenleg 2 felnőtt háziorvosi, 1 gyermek háziorvosi és 1 fogorvosi praxis működik. A háziorvosok munkáját 4 szakasszisztens segíti, valamint a 3 védőnői körzetet 3 védőnő látja el. Betöltetlen praxis a településen nincs. A martonvásári lakosok orvosi szakellátást a Velence-tavi Kistérségi Járóbeteg Szakorvosi Rendelőintézet és esetenként az Ercsiben található Dr. Ercsényi László Egészségház. Kórházi ellátást a székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Kórház biztosít.

 

A központi orvosi ügyeleti rendszert hétköznap rendelési időn túl és hétvégén az International Ambulance Service Kft. biztosítja. A szolgáltatás a Szent László Völgye többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működik, akárcsak a fogorvosi ügyeleti ellátás, amely érdi székhelyen érhető e hétvégéken és ünnepnapokon a Társulásban részt vevő települések lakossága számára.

 

2.3 A települési Önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

 

A településen működő szociális, oktatási és egészségügyi intézményeknek tevékenysége során feltárásra kerültek azok a kritikus pontok, melyek esélyegyenlőség szempontjából beavatkozást, valamint az országos adatgyűjtéseknek köszönhetően az Önkormányzat rendelkezésére állnak azok az adatok, amelyek segítségével kidolgozhatja esélyegyenlőségi programját.

 

Adathiányokkal az alábbi területeken találkoztunk:

Demográfia:

 

Szociális helyzet:

 

Egészségügy:

 

Foglalkoztatás:

 

Lakhatási helyzet:

 

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

 

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését). A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére

 vonatkozó mutatók messze elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól.

 

Martonvásáron gyakorlatilag egy roma család él, tagjaik alkotnak több különálló háztartást. Állandó munkával és rendszeres jövedelemmel csak néhányuk rendelkezik. Jellemzően nagy számban veszik igénybe a helyi Önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokat, valamint állandó kliensei a Segítő Szolgálatnak.

 

A martonvásári lakosok körében igazi mélyszegénységről nem beszélhetünk. A súlyosabb anyagi problémákkal küzdők jellemzően a sokgyerekes családok, egyedülálló tartósan beteg emberek, továbbá egyedülálló idősek. Ezekre a csoportokra szintén jellemző a nagyon alacsony foglalkoztatottság, az igen alacsony nyugdíjak, továbbá a bármilyen ellátás hiánya (gyakori a tartósan betegek körében, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem teszi jogosulttá őket semmilyen ellátásra, viszont foglalkozás egészségügyi szempontból nem tudnak számukra megfelelő munkát kínálni).

 

A szegénységben élőkre és a romákra is jellemző a nagyarányú közüzemi tartozások felhalmozódása, azonban meg kell jegyezni, hogy ez sok más családnak is problémát okoz. Sokuknál előre fizetős mérőóra került felszerelésre, de olyan is előfordult, akinél nem fizetés miatt megszüntették a közüzemi szerződést.

Az utóbbi 1-2 évben már lényegesen kisebb számban ugyan, de még mindig megfigyelhető, hogy megjelennek azok a családok is, akik az elszegényedésük, a rossz jövedelmi helyzetük valamint felhalmozott adósságaik miatt lakásuk eladására kényszerülnek és olcsóbban fenntartható vidéki ingatlanba költöznek a könnyebb megélhetés reményében. Leginkább külterületekre, peremterületekre történő kiköltözés, valamint az elszigetelődés a gyakori ezeken az infrastruktúrán kívül eső településrészeken. Számukra nehezen közelíthető meg a település központja, óvoda, iskola, orvos, hivatalok, munkahely. Ezeknek a családoknak az amúgy is hátrányos helyzete ez által többszörösen hátrányossá válik.

 

A fentiekhez az alábbi okok vezetnek:

 

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

 

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi Önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet sor: az életminőség javítása érdekében a lakókörnyezetük rendezése (Önk. rendelet), integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra.  A Foglalkoztatási Osztály koordinálása mellett jelenleg az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló Ifjúsági Garancia Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.2.1-14-2015-00001 munkaerőpiaci program keretében az alábbi lehetőségekkel segítik elő a különböző célcsoportok (25 év alattiak, 25 év felettiek, nők, alacsony végzettségűek):